Berlin az orosz–ukrán háború kitörése óta bizonytalan és látszólag kétarcú politikát folytat. Az egyre nagyobb energia- és gazdasági válságba süllyedő ország egykor Európa vezető státuszára pályázott, ám jelenleg Olaf Scholz vezetésével épp kül- és belpolitikai bizalmi tőkéjét éli fel.
Révész Béla írása a Mandiner hetilapban.
Két hónapja így fogalmaztunk a globális hatalmi változások kapcsán: „A Pax Americana vége nem Japán és Németország öntudatra ébredésével kezdődik, de mindenképpen a leglátványosabb példája annak, hogyan fog átrendeződni az a világrend, amelynek egy részét az USA a saját elvei szerint irányította. Bár rövid távon úgy tűnik, az egyes országok még inkább elköteleződnek az Egyesült Államok külpolitikája, hatalmi törekvései mellett, és bővítik az eddigi szövetségesi kereteket, a német és japán védelmi politikában bekövetkező változások hosszú távon egészen más eredményekkel fognak járni. Két olyan országról beszélünk, amely több évtizeden keresztül elfüggönyözte nagyhatalmi, domináns múltját, most viszont – sokak megelégedésére – öntudatra ébredt, és kész ellensúlyozni Washington gazdasági és katonai erejének befolyását.”
Az azóta történt németországi fejlemények azonban ennek az ellenkezőjére utalnak. Bár Olaf Scholz kancellár hangosan kiabál egészen addig, amíg ígéretekről van szó, tettei messze nem állnak összhangban szavaival. Berlin a kezdetektől viszolygott az Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok kérdésétől, konkrét felajánlások helyett inkább a közép- és kelet-európai szövetségesek által adományozott fegyverek pótlására tett ígéreteket – amelyekből aztán szintén nem sok valósult meg. Később – amerikai és brüsszeli nyomásra – nagy nehezen beleegyezett német nehézfegyverek Kijevbe küldésébe, ám a tudatos időhúzás, a nem várt technikai és jogi problémák ezt igen nyögvenyelőssé tették. Olyannyira, hogy a Panzerhaubitzék érkezése a szó szoros értelmében meglepetés volt az ukránok számára.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa évtizedek óta az egyik legfontosabb és legszükségesebb energiával kapcsolatos döntését hozta meg – írta az Európai Néppárt bejegyzésében.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
