Film készül Radics Béla, az Atlantisz, a Sakk-Matt, a Taurus és a Tűzkerék szólógitárosa életéből. A zseniális blues-rock zenész fiatalon, negyven esztendeje hunyt el. A film egyik, kocsmai helyszínen játszódó epizódjának forgatásán jártunk.
Írta: Joó István
A Gödöllői-dombság övezte Valkón lelt egy használaton kívüli presszóra Klacsán Gábor filmrendező. A késő Kádár-kort idéző kricsmik utolsó példánya – éppen ez kellett a forgatáshoz. Klacsán kibérelte, homlokzatára vörös és piros-fehér-zöld zászlót tűzött, a „létező szocializmus” május elsejéit felidézve.
A falakon a korabeli reklámplakátokon az immár nagyanyáink korosztályhoz tartozó női modellek a nyolcvanas évek elején még tökéletesen feszes combjai, keblei. Itt forgatják az 1982-ben, harminchat évesen elhunyt Radics Béla gitáros – a „magyar Jimi Hendrix” – életéről szóló dokumentum-játékfilmet.
A negyvenedik évfordulón talán sikerül eltörölni a szégyent, hogy a művészeti és technikai tudásbeli megalkuvást nem ismerő zseniről mindeddig nem készült igazi mozi. Szentesi Zöldi László ötlete és alapforgatókönyve nyomán, sok visszaemlékező pályatárs, illetve Radicsot csak hírből ismerő rockzenész felbukkanásával – akik mellék- vagy statisztaszerepet is vállaltak a nagy előd előtti tisztelgésük jeléül – elevenedik meg a szólógitáros tragikusan hamar kettétört pályafutása, valamint az enyhe rendszerellenességgel átszőtt ifjúsági szubkultúra.
Radicsban szemernyit sem bízott Aczél György kultúrpápa popzenei ágazat felé meghosszabbított karja, „Eldős Pétel málkamenedzsel”.
ellentétben mondjuk az „őszinte, kőkemény rockot” védett körülmények között előállító Piramissal, melynek vezetője, Som Lajos a Tűzkerékben még együtt játszott a zenekarvezető Radics Bélával.
A gitárkirály halálának évében játszódó kocsmai jelenetben csoportosan ülnek a fogyasztók, egy kivétellel: az alkoholizmusban leépülő Radics egyedül bólogat a borral és fél deci rumokkal megrakott asztal lapja felé. A rendezőasszisztens odasúgja nekünk, hogy Béla alakítójának, Rák Zoltánnak, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészének nem csak parókát kell viselnie, szájürege kétoldalt szivacsot rejt, hogy ezzel emlékeztessen az akkoriban már a kórházakkal ismeretséget kötő zenész jellegzetesen felpuffadt arcára…
az Ifiparkban, amint remegő hangon énekelte: „A Bika jegyében születtem”, s ahogy e refrén után a hallgatóságnak villámkézzel – az áramütés érzésével vegyes gyönyört okozva – szólózott.
A pókhálós falhoz lapulunk a söntés közelében, ahol Vad Kati, a kilencvenes évekbeli felnőttfilmes szexbálvány, sorozatszínész a pultos. Közelében állva a Beatrice szólógitárosa, Kékkői Zalán statisztál, azaz nézi a korabeli Videoton tévékészüléken az ifjú Som Lajos szereplését. Ekkor köt bele egy színésztanodás által alakított – Radics utolsó zenekarától, a Taurustól a Piramishoz, Beatricéhez pártoló – ifjú a gitárkirályba, gúnyolódva kérdezve, neki mikor lesz már lemeze. Béla föltámolyog műbőr székéből, és védekezik: „Nekem is lehetett volna lemezem, csak én nem lettem áruló. Már holnap stúdióba mehetnék, de ezekkel nem alkuszom. Nézzétek meg, ott pózol Lui a tévében, de közben nekem köszönhet mindent!” Közröhögés a presszóban.
Később a kedvese érkezik, aki kéri, ne igyon annyit, inkább gyakoroljon. Távozása után az elázott Bélát a pultoslány elcsábítja…
Közben Grátz Márk Aranyszem díjas operatőr leállíttatja a túl hosszan működésben felejtett füstgépet…
A filmet, amelynek elkészülését az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Petőfi Kulturális Ügynökség támogatja, októberben mutatják be.
Nyitókép: Miga Film
Az új Superman-film bemutatója még nagyobb reflektorfénybe helyezte az illegális migráció kérdését az USA-ban, Trump előbb szuperhősköpenybe bújt, majd E. T-.-vel együtt küldte haza a bevándorlókat.
Nemcsak teoretikus, de nagyon is gyakorlatias elképzelései voltak a trianoni trauma kezelésének lehetőségeiről.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
„A továbbiakban a Tisza Párt politikai csatározásaitól elhatárolódunk”– fogalmazott a Kormorán zenekar vezetője.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
Lassan mindenki kihátrál a húsdarálóból, Ukrajna pedig végérvényesen magára marad.
Sok baj van Brüsszellel Arthur Krön szerint.
