A magyar nyelv és kultúra tűrtnek, az asszimiláció támogatottnak számít, az egyenlőségre való bármilyen valódi törekvés, ha nem minősül is tiltottnak, államilag akadályozva van.
A kislány és apukája percek óta sétált a románzászló-erdő alatt Nagyváradon. Ez persze nem nehéz, mert a belváros románzászló- és -szimbólum-erdő – inkább az a kérdés, hol nem ütközik bele az ember valamibe. Szóval sétáltak a kellemes nyári melegben, és a kislány megkérdezte: miért nincsenek magyar zászlók? Legalább arányosan annyi, amennyi magyar még maradt a városban. Hogy hétévesen hogyan ötlik fel egy gyerekben ilyen kérdés, önmagában is érdekes, de az még érdekesebb, hogyan gondolhatja bárki Magyarországon, mondjuk egy budapesti kerület élén, hogy a mai Romániában jó magyarnak lenni.
Nagyvárad persze nem rossz hely, sőt. Lehet magyarul beszélni az utcán, még ha a szállodában vagy egy átlagos étteremben ne várjon is magyar kiszolgálást, étlapot, feliratot az ember. Nagyvárad belvárosa tényleg ragyogó. Este nem látszanak a liberális városvezetés által százával kitett román zászlók, a hódító I. Ferdinánd új, hatalmas lovas szobráról kis fantáziával képzelhetjük azt, hogy Szent Lászlóé. Búvópatakként tehát meg lehet lenni a hétköznapokon: vannak magyar helyek, sőt a főteret is megkapja a magyarság időnként. A Szent László-napokon jó érzés ott lenni, de aztán a patak megint alámerül, és egy elrománosított várost látunk, ahol semmilyen formában nincsen egyenlőség. Jelképekben, utcanevekben, mindenben a románság dominál, a magyarok az egyötödös jussukat sem kapják meg. Ha egyötöd alá mennek, „progresszív” város ide vagy oda, még ennyi sem marad. Kétségtelen, legalább megkérdezik a magyarokat szimbolikus kérdésekről. Lehet mondani, hogy nem kell Nagyváradnak extraóriási méretű román zászló, amilyenből tucatszámra akad már az erdélyi városokban. Hatalmas zászlók lobognak, hatalmas ortodox templomok épülnek, kolostorok bővülnek. De a magyar progresszív nem veszi észre a mély és erőszakos román nacionalizmust. Románia az „bezzeg”, nem is lehet más.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
