A magyar jövő őrszemei – dokufilm született Sopron legendás népszavazásáról!

Póla Gergely írása a Mandiner hetilapban

Magyarország első népszavazásáról azt talán mindenki tudja, hogy megmentette Sopront és környékét a háborúvesztést olcsón megúszó osztrákok étvágyától. Ahhoz, hogy az agyonhivatkozott wilsoni elvek ez egyszer valóban érvényesüljenek,

A nyugat-magyarországi felkelésben a szabadcsapatok mellett kitüntetett szerepet játszottak a Sopronba frissiben befogadott selmecbányai főiskola hallgatói. A fiatalok a verbális háborúból is kivették a részüket: kampányoltak, gátolták az osztrák propagandatevékenységet, emellett ismeretterjesztő, közvélemény-kutató munkát végeztek és mozgósítottak is.

Egyikük, Krug Lajos forrásértékű feljegyzései képezik az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 című, a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósult dokumentumfilm vezérfonalát.

A Filmever stúdió alkotásának célja a történelmi tények ismertetésén túl a saint-germaini békeszerződés és a győztes népszavazás közti időszak hangulatának bemutatása. Képet kapunk a német anyanyelvű családba született, de Magyarország iránti lojalitásában tántoríthatatlan soproni polgármester, Thurner Mihály munkásságáról, valamint az őt segítő történész-levéltáros, Házi Jenő szerepéről.

Házi Jenő hosszú élete alatt

a holokauszt idején zsidókat mentett, a vörös diktatúrában pedig a menekülőket segítette át a zöldhatáron. A megpróbáltatások ellenére mindvégig maradt, s amikor a gyerekként távozó unokája 1974-ben először hazalátogatott, elsőként a Hűségkapuhoz vitte el. Megható jelenete a filmnek, amikor az unoka, a külföldön felnövő, Ausztriában középiskolát igazgató Novotny-Török Katalin arról beszél, milyen képtelenség Bécs száz évvel ezelőtti, Nyugat-Magyarország osztrák múltját hangoztató hivatkozási alapja.

A teljes magyar politikai spektrum közös nevezője volt, hogy szükséges a revízió – summázza a közhangulatot Ujváry Gábor történész. Kifejti azt is, hogy a magyarbarátsággal bajosan vádolható angol és francia diplomaták idővel egyre megértőbbé váltak a magyar ügy iránt. Az antantképviselők akár a saját kormányukkal is képesek voltak szembemenni, mert ismerték a helyi lakosság véleményét – jegyzi meg Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója.

A film megemlít néhány kevéssé ismert tényt, például hogy az osztrákok az utolsó pillanatban sikeresen megakadályozták a főiskolások részvételét a referendumon. Viszonylag ritkán kerül szóba az ünnep elcsitultával bekopogtató rideg valóság – a perifériává váló térség gazdasági nehézségei nyomán az 1921-es honvédő akció már egyre kevésbé felhőtlen örömöt jelentett, inkább identitásképző elemmé vált. Olyan érdekességről is szó esik a filmben, hogy miként születhetett a sajtóban megjelenő „exit poll” eredmény: minden bizonnyal úgy, hogy a vájt fülűek meg tudták különböztetni az eltérő papírból készült osztrák és magyar szavazólap eltépésének hangját.

Bárány Krisztián rendező lapunknak arról számol be, hogy korábbi munkáihoz hasonlóan most is

A legnehezebb feladatot az jelentette, hogy a fellelhető forrásokhoz a legmesszebbmenőkig ragaszkodva valódi személyiséggel bíró, izgalmas karaktereket alkossanak meg a rekonstruált jelenetekhez. A gondviselés épp a kutatás 2021. augusztusi kezdete előtt repítette be a soproni archívumba Krug Lajos addig ismeretlen levelét. „A magyar jövő őrszemei mi vagyunk!” – fogalmazott benne. Mint a rendező megjegyzi: e fiatalok nélkül nem csak Sopronnal és környékével lennénk szegényebbek…

Az ifjúság 1848-ban, 1921-ben, 1956-ban és 1989-ben is sorsfordító szerepet követelt magának hazánk történelmében. Nem mindegy, emlékezünk-e rájuk, nem mindegy, hogyan, és legfőképp az nem mindegy, hogy ma milyen példaképeket kap a fiatal nemzedék. 

(Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921. Országos bemutató június 4-én volt a Dunán)

Nyitókép: Filmever Stúdió