Béres Ilona nyolcvan éve, 1942. június 4-én született.
Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
Erős gyerekkori emlék: ülünk a nagyanyámmal a panelház harmadik emeletén, naná, hogy a doboztévén ott a kötelező csipketerítő, előttünk műanyag tálcán háztartási keksz, és nézzük a ki tudja, hányadszorra ismételt magyar filmeket. Köztük persze a máig legnépszerűbb Jókai-adaptáció Az arany embert, amely nemcsak a magyar filmgyártás történetének első szélesvásznú mozija volt, de egy új színészgenerációt is útjára indított. Köztük az 1962-es bemutató évében húszéves Béres Ilonát, aki olyan népszerűvé tette a boldogtalan sorsú Timeát, hogy a hatására sokan – köztük a nővére is – ezt a nevet választották kislányuknak. A reményteljes indulásból azután egy filmgyárral szembeni per miatt kevésbé filmes, inkább egyedülálló színházi karrier született, amelyben a Vígszínház, a Nemzeti és legutoljára a Pesti Magyar Színház volt a fő állomás. A páratlan életműre 2018-ban került fel a korona, amikor a kivételes, mélyen zengő orgánumáról is ismert színésznő első verses lemeze megjelent: a Mi még? című, egyedülálló összeállítás középpontjában 20. századi magyar költők, többek között Nagy László, Weöres Sándor, Illyés Gyula és József Attila művei állnak. Béres Ilonát persze nem csak nézni és hallgatni öröm a mai napig, emberi-női tartásból is példát mutat mindannyiunknak.
Most, amikor a fiatalságnak, a tökéletességnek van csak értéke, és az emberek többsége kétségbeesve igyekszik elrejteni az idő múlásának a testen hagyott nyomait, nem fél sokszor és sok helyen elmondani, hogy „az öregség nem betegség és nem szégyellnivaló. Elfogadom a ráncaimat”. Ahogyan közel ötven éve ehhez hasonló természetességgel fogadják el egymást a férjével, Rónai Tamással is. És aki látta kettősüket Fodor Tamással a 2018-ban a Pesti Magyar Színházban bemutatott Ionesco-darabban, A székekben, az azt is megérezhette, milyen, amikor két ember közt tökéletes a játék. Isten éltesse nyolcvanadik születésnapján Béres Ilonát, akinél bölcsebb és a mindenkori igazságtalanságokkal szemben kíméletlenebb játékosa kevés van a hazai színházi világnak.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
