Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Tavaly volt kétszáz éve, hogy elhunyt Joseph de Maistre, a konzervatív gondolkodás egyik megalapozójának tekintett szerző. Magyarul a közelmúltig csak A pápáról című munkája jelent meg, az is még a 19. században. A Századvég a hiány pótlásaként megjelentette Elmélkedések című művét – mely Edmund Burke töprengéseihez hasonlóan a francia forradalomról szól –,valamint másik nagy művét, a Szentpétervári beszélgetéseket függelékével, Az áldozathozatalról-lal együtt.
A francia filozófussal nem csak itthon bántak rútul. Edmund Burke-öt és követőit ha fanyalogva is, de valamiképp elfogadják a haladárok, Joseph de Maistre és ellenforradalmár kortársai nevét szent borzadállyal ejtik ki – ha kiejtik. Így állítják szembe egymással a „jó” konzervatívokat és a „rosszakat”. (Itthon Ludassy Mária a képviselője annak a felfogásnak, miszerint „angolszáz konzervativizmus – jó; kontinentális konzervativizmus – rossz”.) Vélt különbségeik azonban gyakran valóban vélt különbségek. A burke-i iskola vonakodó elfogadása és a maistre-i iskola elutasítása inkább annak szól, hogy ma az angolszász rendszerek uralmában élünk. Valójában a progresszió a burke-i iskolát sem fogadja el, Burke és Maistre között pedig több a hasonlóság, mint a különbség.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Míg kezdetben egyesek csupán elfogadást, addig mások társadalmi újrarendeződést szorgalmaztak.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
A milliárdos üzletember úgy tűnik, egy jól felépített terv szerint halad előre, amelynek végén az áll, hogy emberek költözhetnek a Marsra.
Az emberek nem arra választanak meg valakit, hogy minden ülésen, bármi történik, mindent ellenezzen – mondta Soproni Tamás.
