Az orosz–ukrán háború nyomán először az afrikai országok kerülhetnek válságba az elszabaduló élelmiszerárak miatt, majd a több évtizedes jóléthez szokott európaiaknak is fel kell eszmélniük.
Lovászy László Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Sok szó esik az energiaszektort érintő szankciókról, késhegyig menő viták folynak az Európai Tanács és a NATO legfőbb döntéshozó fórumain. A téma fontos, hiszen alapvetően a gáz, a kőolaj és a szén importjára, valamint az atomenergetikára vonatkozó büntetőintézkedések lehetnek a leghatékonyabbak az orosz gazdaság meggyengítésére.
A szankcióknak szerteágazó és veszélyes következményei lehetnek. Emlékezetes, hogy egy amerikai újságíró, az International News Service-nek tudósító William Shirer úgy látta 1939-ben, hogy a háborús kilátások egyáltalán nem lelkesítik a németeket. Úgy vélekedett, hogy az 1918-as vereség, az azt megelőző és követő antantblokád alatt átélt éhezés és nélkülözés, majd a versailles-i szerződés kínzó emlékeket ébreszt bennük. Shirer Berlini naplójában ezért arról számolt be, hogy a fővárosban megdöbbenés lett úrrá, amikor a német csapatok megtámadták Lengyelországot. Ma ismét hadban áll három ország: Oroszország, Ukrajna
és a területeit átengedő Fehéroroszország. Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaellátásának meghatározó részét adja. Még mielőtt kitört volna a háború, történt egy fontos és kevéssé ismert esemény. Ukrajna kétszer annyi szántófölddel rendelkezik, mint Franciaország. A földeket a vezetés a tiltakozások ellenére elkezdte kiárusítani. 2020 februárjában hosszú vita és tüntetések után a kormány erőszakosan átnyomta a parlamenten a földreformot úgy, hogy a felmérések szerint sem az ellenzék, sem az ukránok többsége nem értett vele egyet. (Az ellenzéket azóta Volodimir Zelenszkij elnök formálisan is betiltotta a háborúra hivatkozva.) A személyenként tízezer hektár föld megvásárlását lehetővé tévő jogszabály nyomán megindult a privatizáció. Bár Zelenszkij eredetileg úgy tervezte, hogy engedélyezi a külföldieknek a földvásárlást, a tiltakozások és a politikai támadások miatt elnapolta a döntést. A kormány végül huszonnyolc év után feloldotta a föld adásvételi tilalmát, magánosításba kezdett, és a külföldi gazdasági szervezeteknek is megengedi termőföldek vásárlását.
Azért sem mindegy, hogy mi zajlik ezen a területen, mert már most látszik, hogy a háború jelentős pusztítást végzett az ország búzaföldjein. Az Ukrán Gabonaszövetség márciusi jelentése szerint – bár a gazdaságok négyötöde még a harcok előtt lefoglalta a szükséges műtrágya- és vetőmagmennyiséget – a mezőgazdasági járműveket sújtó üzemanyaghiány máris az egyik, ha éppen nem a legnagyobb kihívás, hiszen a hajtóanyag mintegy 70 százaléka orosz és fehérorosz forrásból érkezett eddig. Jó hír, hogy a tervezett őszi vetés 97 százaléka a földben van, a tavaszi vetés azonban kevésbé kiszámítható, és a háború elhúzódása esetén a kukorica, a napraforgó, a szója és a tavaszi repce ültetése biztosan veszélybe kerül. A brit Green Square Agro Consulting korábban úgy becsülte, hogy bő 27 millió tonna búzára lehet számítani idén, az új becslés már csupán 18,6 millió tonna.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
A brit pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy a tárca megadta a szükséges engedélyt a pénz feloldásához.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
A 70-szeres válogatott labdarúgó imád edzésre járni.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
