A konzervatívok reakciósok – ez az egyik alaptétele Molnár Attila Károly eszmetörténész új, Ki mit konzerválna című kötetének. Az esszégyűjtemény címadó fejezete azt a klasszikus dilemmát tárgyalja, hogy mit akarnak konzerválni a konzervatívok egy liberális korban. Merthogy az uralkodó elitet és az uralkodó eszméket nem, az biztos. Azaz a kortárs konzervativizmus bizonyosan nem status quo konzervativizmus. A helyzet status quóját ugyanis ma épp a modern, haladár elit kívánja megőrizni, ezért ma nem a konzervativizmus az establishmentideológia, hanem a progresszió. A konzervatívok „nem ellenzik a változást önmagában, és nem védik a status quót általában”. Sőt: Molnár Attila Károly szerint ez már az első konzervatívokra (Burke, De Maistre stb.) is igaz volt. Ha ugyanis megszűnt a természetes rendje, akkor a társadalom nem képes regenerálni magát, tehát segíteni kell neki. Az első konzervatívok pedig nem a status quót akarták őrizni, hanem vissza akartak állítani valamit, ami nemrég megszűnt.
Mindez nem tetszik a haladároknak, akik szalonképes konzervatív ellenfelekről álmodoznak. Hogy kik azok? Akik elfogadják a haladást, csak lassítani szeretnének. Ha azonban így lenne, akkor „a konzervatív politikának nem lenne tartalma”. Molnár szerint „a konzervatív politika nagyon is válogatós abban, hogy mit kíván megőrizni”, és nem a változást, csak az ideologikus változást utasítja el.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Tudomány és vallás, tények és elméletek, lyukak és Isten, hitek és bizonyosságok. A fókuszcsoportos Nagy Ádám szétszedi Tudóslányt, mi nekiesünk Nagy Ádám mondásainak. Szilvay Gergely írása.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Eric Voegelin amerikai jobboldali gondolkodó csúnyákat mondott Marxról – mutat rá a Mandinernek Lánczi András filozófus a Voegelinről rendezett MCC-s konferencia kapcsán. De szóba került a magyar életforma csodája, az EU és az európai jobboldal alapproblémái is. Interjúnk.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
