Vannak olyan válságos időszakok, amikor minden jövőre vonatkozó állítás felelőtlenségnek vagy legalábbis béljóslásnak tűnik. Még a legabszurdabb forgatókönyveket is megfontolás tárgyává tesszük, az idő összesűrűsödik, és úgy érezzük, általunk nem ismert, újnak tetsző szabályok szerint kezd működni a világ. A demokratikus berendezkedés világsikerében a történelem végét látta Francis Fukuyama, és ebben alig különbözik a történelmi materializmus híveitől, akik szintén egy végcél felé tartó fejlődéstörténetként értelmezik a történelmet. Mégis úgy tapasztaljuk, hogy a történelem elmozdult egy relatív stabil helyzetből, és egyáltalán nem ért véget. Sokak szerint nem a harmadik világháború küszöbén állunk, hanem már javában benne vagyunk. De honnan tudhatnánk azt, hogy ami a szemünk láttára történik, később milyen események sorában nyer értelmet?
Úgy is tekinthetünk az egymás után sorjázó eseményekre, mint egy nyelv szavaira, amelyek tényleges jelentését az egymáshoz való viszonyuk és a kapcsolódásukat leíró szabályok, vagyis a nyelvtan adja meg. Ez a nyelvtan a történelem. A történész jobban érti ezt a nyelvtant, mint sokan mások, tudja, hogy bár a történelem nem ismétlődik, azért vannak történeti analógiák, amelyeket érdemes tanulmányozni. Fukuyama sosem volt történész, szemben a 2019-ben elhunyt, magyar származású John Lukaccsal, aki egy helyütt azt írta, a fejlődés nagyjából megjósolható, a történelem szinte egyáltalán nem. Majd azt is hozzátette: „a fejlődésben nincs helye a humornak, de a történelem tele van iróniával”.
Horthy Miklós kormányzó sportrajongó fia gépészmérnöknek tanult, aranyifjúként élt, a MÁV rátermett elnöke lett, majd hősi halált halt. Náciellenes volt és Széchenyi örökségét követte.
Furcsa a magyar fülnek ezt hallani.
„Ukrajna katonai győzelméről beszélni nem más, mint az emberek átverése és félrevezetése” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Dmitrij Medvegyev reagált azokra a javaslatokra, melyek szerint atomfegyvereket kellene adni Ukrajnának.
A történész szerint Joe Biden azért adta meg az engedélyt az ukránoknak, hogy orosz területeket lőjenek, mert ártani akar az utódjának, a békefolyamatoknak, de nem akar vesztesként lelépni színről.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
