Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Teljesnek hisszük a tudásunkat, miközben alábecsüljük az ismeretlen és a véletlen szerepét – ezért tud meglepni minket a történelem. Robusztus rendszereket kell építenünk, amik a körülmények drámai változását is kibírják – tanácsolja a libanoni „madármegfigyelő”.
Mi az a fekete hattyú? Azokat az eseményeket nevezzük így, amelyek megfelelnek három kritériumnak: előzetesen rendkívül valószínűtlennek tűnnek, óriási hatást gyakorolnak, és csak hosszabb idő elteltével tudunk magyarázatot találni rájuk. Fekete hattyú volt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, a Google felemelkedése, a koronavírus-járvány és – sokak számára – Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója is.
Joggal érezhetjük úgy, hogy életünk és a világ összetettségének növekedésével a fekete hattyúknak való kiszolgáltatottságunk is folyamatosan nő. Érdemes tehát leporolni Nassim Nicholas Taleb idén tizenöt esztendős könyvét, ami elsőként igyekezett leírást adni erről a ritka és lenyűgöző, ám rendkívül veszélyes állatfajról.
Taleb 1960-ban született Libanonban, eredeti szakmáját tekintve tőzsdei kockázatelemző, és szerfelett foglalkoztatja a kiszámíthatatlanság. Már fiatalon átélt egy fekete hattyút, amikor hazáját káoszba taszította a polgárháború.