Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből.
Mihálovics Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Március első felében volt olyan időszak, amikor az euró elérte a 400 forintos árfolyamot. A forintgyengülés mértékére a Magyar Nemzeti Bank azzal reagált, hogy kész minden eszközt alkalmazni, illetve bevetni a pénzpiaci stabilitásért. Március 8-ai ülésén a Monetáris Tanács változatlanul 3,4 százalékon hagyta az alapkamatot, de a kamatfolyosót 6,4 százalékra emelte. Ez előjele lehet a következő egyhetes betéti tenderen való kamatemelésnek, és az is várható, hogy a március 22-ei ülésen megemelik az alapkamatot.
Habár februárban nem javult a hazai helyzet, a 8,3 százalékos éves inflációs mutatóval Magyarország nem kiemelkedő régiós szinten: a balti országokban például 10 százalék feletti inflációt mérnek. Hazánk e tekintetben az uniós középmezőnyben helyezkedik el.
A magyar infláció jelentős része külföldről származik, s az árfolyamot is külföldi eredetű tényezők rángatják, mégpedig a nemzetközi gazdasági szereplők bizonytalankodásai és spekulációi a háborúval kapcsolatban. Az árfolyam háborús időszakban nem tükrözi a gazdasági fundamentumok állapotát. A hazai reálgazdaság rendkívül erős: Magyarország az egyik legnagyobb növekedést mutatta 2021-ben, a 7,1 százalékos adat több mint 2 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot, emellett a beruházási ráta a második legmagasabb volt az unióban, ami azt jelzi, hogy a hazai cégek kiemelkedően bíznak a gazdaság jövőjében.
Az árfolyam szemmel láthatóan nincs összhangban ezekkel az adatokkal, a gazdasági helyzet és a fundamentumok sem indokolják a szintjét. A konfliktus kirobbanása azonban a kockázatkerülés erősödését hozta magával a régiós és a hazai színtéren egyaránt. De még így is látható, hogy megmaradt a megtakarítók bizalma a forinteszközökben, továbbra is stabil a bankbetétállomány, és a devizabetét- állomány is csak lassú csökkenést mutat. Érthető azonban, hogy mivel Magyarország a konfliktussal szomszédos ország, a gazdasági hatásoktól – legyenek akár csak pszichológiaiak – nem mentesülhet.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Fidesz gazdaságpolitikáját rendre ostorozó Bod Péter Ákos is megszólalt a forint gyengülésével kapcsolatban. Úgy véli, a hirtelen árfolyamesést a háború keltette pánik eredményezte, ennek megfelelően pedig néhány nap múlva a magyar deviza erősödése várható. E meggyőződését a 2020. márciusi forintgyengüléssel támasztotta alá, amely a koronavírus-járvány kitörése miatt következett be, akkor néhány nap alatt meg tudott erősödni a fizetőeszköz. A közgazdász szerint a forint a jövőben egy magasabb sávban, a 365-ös és a 400-as szint között mozog majd az euróhoz viszonyítva. Bod Péter Ákos véleménye az, hogy a februári inflációs adatban a háború hatása még nem fog látszani, de a márciusi adatokból majd kiderül, hogy a vállalatok végrehajtottak-e áremelést. Az ellenzéki közgazdász elismerte: a forint nagyon érzékeny a kis összegű spekulációkra is, így ez is oka a gyengülésének. Ezzel ellentmondott annak a baloldali álláspontnak, hogy a kormány gazdaságpolitikája idézte elő az árfolyamesést.
A magyar deviza gyengülése a nagybefektetők átmeneti spekulációit beindító közvetlen okok mellett – nagyobbrészt – az Oroszországra kivetett uniós szankcióknak tulajdonítható, hiszen az intézkedések azokra is visszaütnek, akik meghozzák őket. Márpedig a Nyugat a gazdasági háborúban rendkívül jelentős, nemzetközileg szinte egységes, elsöprő erejű szankciósorozattal szőnyegbombázza Oroszországot: kizárta a nemzetközi bankközi üzenetküldésre használt SWIFT rendszerből, korlátozza az orosz devizatartalékokkal megvalósítható műveleteket, zárolja az orosz magánvagyonokat, és közben nyugati cégek sora hagyja el az országot.
A szankciós listák erősen befolyásolják a hazai pénzpiacokat, nemcsak a miénket, hanem a régióét is, hiszen egész térségünk szenved az intézkedésektől. Ennek példája, hogy a lengyel fizetőeszköz a forinttal hasonló arányú gyengülést mutat, és a cseh deviza teljesítménye is csak kicsivel jobb. A korona jobb teljesítményének is megvan a magyarázata: Csehország nem szomszédos Ukrajnával, Lengyelországnak viszont még az orosz szövetséges Belarusszal is van közös határa.
A magyar forint esetében külgazdasági pozíciókkal is magyarázható a gyengülés. Az OTP Ukrajnában és Oroszországban is rendelkezik leányvállalatokkal. Mindemellett a magyar gazdaság az energiaellátást tekintve jelentős mértékben függ Oroszországtól, és persze a konfliktus a paksi beruházást is kérdésessé tette, amelyet orosz bank finanszírozna a tervek szerint. Összességében azonban kijelenthető, hogy a legtöbb valuta esetében közel azonos mértékben esik az árfolyam. Ezt az általános tendenciát azonban hozamemelkedés is kíséri, hiszen a jegybankok minden eszközt felhasználnak a pénzügyi stabilitás érdekében: emelik a kamatokat, az árfolyam stabilitását garantálják, és infláció elleni küzdelmet folytatnak a legtöbb államban. A pénzügyi bizalom hazánkban sem ingott meg, amit az is jelez, hogy a külföldiek kezében lévő kötvényállomány nem csökkent.
Amennyiben hazánk bevonódna a konfliktusba, akkor még inkább esne a forintárfolyam. A Makronómnak nyilatkozó kormányzati források kiemelik, hogy a hazai valutát spekulánsok szaggatják, hiszen a befektetők a legenyhébb kedvezőtlen hír miatt is hajlamosak nyugtalankodni. Nincs egyetlen makroszám sem, amely miatt a befektetőknek vagy az ellenzéki politikusoknak támadniuk kellene a forintot, hiszen a gyengülést okozó tendenciák döntően az országon kívülről érkeznek.
A kormány folyamatosan értékeli a történéseket, és akcióterven dolgozik a nemzeti bankkal közösen, hogy ki lehessen védeni a további esetleges negatív események hatásait, és hogy minden körülmények között fenn tudják tartani a pénzügyi és gazdasági stabilitást. Orbán Viktor miniszterelnök már egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel, a jelek szerint a kormány és a központi bank egyaránt minden eszközzel felkészült az esetleges beavatkozásra, amennyiben a helyzet indokolttá teszi.
Gazdasági szempontból a háborúból való kimaradás mellett a legfontosabb az energiabiztonság garantálása. Nemcsak a rezsicsökkentés megőrzéséért, hanem hogy ezzel biztosítva legyen a gazdaság és a társadalom működése. A Makronóm kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a kabinet a végsőkig kitart amellett, hogy a szankciók ne veszélyeztessék az energiaellátás biztonságát, azaz ne szüntessék meg az orosz gáz és olaj importját. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója is megerősítette, és Varga Mihály pénzügyminiszter szintén a szankciók kiterjesztése ellen foglalt állást. Mindezt érthetővé teszi az a tény is, hogy hazánk azon régiós országok közé tartozik, amelyek a leginkább rá vannak utalva az orosz importra, de számos uniós ország a gázellátása száz százalékát Oroszországtól szerzi be.
Ha az energiaszektor területén szankciókat eszközölne a Nyugat, akkor szinte biztosra vehető, hogy sérülne az energiabiztonság, ami pedig a gazdaságot ütné meg. Ezt igyekszik elkerülni Magyarország, megelőzve, hogy a háborúnak és a szankcióknak a lakosság fizesse meg az árát, főleg a rezsicsökkentés jelentős eredményeinek lenullázódásával. Az energiabiztonság nem csak önmagában fontos, kis túlzással minden más gazdasági mutató erre épül, így például a befektetők bizalma, hogy Magyarországot megbízható, stabil és működőképes országnak tartják-e. Úgy tűnik, a kormány ezért nem is közvetlenül az árfolyamra fókuszál, hanem az energiabiztonságra és a gazdaság védelmére, mindennek már csak mellékhatása lesz az árfolyam alakulása.
Összességében jelen állás szerint az energiabiztonság az a kulcsterület, amely egyszerre képes garantálni a pénzügyi, a gazdasági és a politikai stabilitást. Ezért előnyös, hogy nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz. Ezt hangsúlyozta is Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők versailles-i csúcstalálkozója után feltöltött Facebook-videójában péntek hajnalban.
Még nagyobb a gáz: a földgáz mellett a neongáz eltűnése is megroppanthatja a nyugati gazdaságokat
Pár napja arra figyelmeztetett egy hírfoszlány, hogy egy alig ismert ukrán termék esetleges kiesése a globális félvezető-hiány súlyosbodásával fenyeget. Számtalan hasonló termék és nyersanyag átmenetileg eltűnhet a nemzetközi termelésből az orosz ukrán konfliktus következtében. Az orosz nyersanyagok is fontosak Európa számára, erre hívta fel a figyelmet összeállításában a Makronóm Intézet. Bővebben is érdekel...
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Az Erste elemzői nem számítanak a forint további erősödésére. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője korábban arra figyelmeztetett, a piacok hajlamosak a túlreagálásra.
Az ügyfelek ezentúl a fizetésüket vagy más bevételüket is a magyar bankszámlára kérhetik, azonban az előzetes információk szerint ez okozhat némi meglepetést.
Varga Mihály is megszólalt az ügyben.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Egyre többeknek okoznak nehézséget az alapvető kiadások is.
Ezt az olcsó jakobinus hangulatkeltést kéne abbahagyni.
Az Európai Bizottság több tisztségviselője szerint Magyar Péter mindkét reformnak ellenáll, arra hivatkozva, hogy azok további terhet jelentenének az államháztartás számára.
300 ezer forintos fizetést ajánlottak a topjátékosoknak is.
