Két héttel ezelőtt alapjaiban megváltozott az európai, de talán túlzás nélkül kijelenthető, hogy a modern kori globális történelem iránya is. Tabuk dőltek le a szemünk előtt egy pillanat alatt, ahogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt. A második világháborút követő hidegháborús évtizedek, majd a kelet- és közép-európai rendszerváltozás óta eltelt több mint harminc évben nem volt olyan háború a kontinensen, amelyben áttételesen a két katonai szuperhatalom nézett volna farkasszemet.
A közelmúlt katonai konfliktusai hazánktól távol voltak – ideértve a Krím orosz megszállását is –, és főként regionális nagyhatalmak vívták őket, a mostani háború viszont – szó szerint – itt van a szomszédban. A nukleáris erőművek környezetében folyó összecsapásokról, a polgári célpontokat érő támadásokról szóló, felkavaró képsorok megrettentették a nyugati világ állampolgárait, és gyors cselekvésre sarkallták a politikai vezetőket. Február 24-én megváltozott a világ, megváltozott az az értelmezési keretrendszer, amelyen keresztül a nemzetközi kapcsolatokat, a béke és háború kérdését, a humanitárius segítségnyújtást vagy éppen a globális gazdasági függés kérdéseit vizsgáljuk.
A hazánkat is megérintő délszláv válság óta eltelt évtizedeket a béke és a prosperitás jellemezte térségünkben. Úgy tűnik, a béke és a prosperitás időszakának most egy időre vége az öreg kontinensen. A helyzet új kihívás elé állítja a nyugati világ és Magyarország politikai döntéshozóit és valamennyi állampolgárát egyaránt.
Az orosz támadásra rekordgyorsasággal reagált a nyugati katonai és gazdasági közösség, legyen szó a NATO-ról, a G7-ről vagy az Európai Unióról. Az EU egységes, gyors és határozott választ adott az orosz agresszióra. A Krím orosz elfoglalása után életbe léptetett szankcióknál jóval súlyosabbak a mostani büntetőintézkedések. Az uniós tagállamok közös fellépése egységes, gyors és határozott volt, melyet minden ellenkező hamis állítással szemben hazánk is teljes mellszélességgel támogat.
A gazdasági szankciók szintet léptek, nem kímélték az orosz gazdasági érdekeltségeket, így például az emblematikus Északi Áramlat gázvezetéket sem. A nyugati országok ráadásul elfogadták a korábban nukleáris opciónak tartott intézkedést, melynek értelmében számos orosz pénzintézetet kitiltottak a SWIFT globális fizetési rendszerből.
A korábbiaktól eltérően az orosz döntéshozókat célzó lépések, így a külföldi vagyonok lefoglalása és a bankszámlák befagyasztása Vlagyimir Putyin elnök személyét és közvetlen környezetét is érintették. Új elem az orosz dezinformációs hadviseléssel szembeni kemény fellépés, aminek jegyében betiltották az EU-ban az orosz televíziócsatornákat. A kormányzati szankciókat ráadásul kiegészíti egy sor nyugati cégek által Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedés.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A döntés akár az Orbán Viktor fémjelezte Patrióták Európáért és a szintén jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek jövőbeli egyesülését is eredményezheti.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
A férfi vízilabda Magyar Kupa döntőjében a rekordgyőztes a BVSC-vel vívott óriási csatát.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
