Vona volt jobbkeze a régi motoros ellen – szoros meccs Gyöngyösön

Joó István írása a Mandiner különszámában.

| HEVES MEGYEI 2. SZÁMÚ VÁLASZTÓKERÜLET | 

Heves megye 2-es számú választókerületében egyaránt fontos tényező a Fidesz, a baloldal és a Jobbik. A gyöngyösi központú körzetet történetileg a Fidesz szilárd dominanciája jellemzi: Horváth László 2014-ben és 2018-ban is győzött a Jobbikot vezető Vona Gáborral szemben, és összesen hat ciklusban volt a térség országgyűlési képviselője.

A körzet a Dél-Mátrától a Nyugat-Bükkig terjed, a Gyöngyösön kívüli ötvenöt település 5000 főnél kevesebb lakosú. A falvakban a Fidesz erős, bár némelyik olyan településen, ahol a többség konfliktusos helyzetben él a cigány kisebbség egy részével, a Jobbik még számottevő bázissal rendelkezik – persze nem a kisebbségiek körében.

Gyöngyös huzamosabb ideje balos színezetű: a Fidesz a belharcok miatt vesztette el a város irányítását a 2010–2014-es ciklus után, az MSZP-s Hiesz György a második ciklusát tölti. A baloldal az országgyűlési választáson is esélyesként tekint magára abból kiindulva, hogy a fideszes képviselő eddig mindig 50 százalék alatti eredménnyel tudott győzni, és az ellenzék most összefogásban indul.

Az előválasztáson a gyöngyösi választókerületben csak a jobbikos Dudás Róbertre lehetett szavazni. Ő 2019 végén pártlistáról került az Egerben polgármesterré választott Mirkóczki Ádám megüresedő parlamenti helyére.

„Ki fogja képviselni a baloldali értékeket Gyöngyösön?” – kérdezte nemrég egy írásában a Mátrafüreden élő volt hatvani MSZP-s polgármester, Érsek Zsolt. Ez azt jelzi, hogy a baloldalt megosztja a jobbikos politikus indítása. Dudás Róbert Vona Gábor pártelnök jobbkezeként, régiófelelőseként vált ismertté. Jelen volt 2011-ben a gyöngyöspatai vonulós balhén, szókincsének része volt a cigánybűnözés kifejezés. A helyi baloldal egy része azért is bosszankodik, mert Dudás akkor kapta gyakorlatilag ajándékba a körzetet, amikor ellenzéki térfélen terjeszkedik a DK, és zsugorodik a Jobbik. Ráadásul Gyöngyösön a miniszterelnök-jelölti előválasztáson a DK-s Dobrev Klára kapta a legtöbb voksot.

Nem zárható ki különben, hogy döntetlenközeli eredmény születik. Ennek esélyét mutatja, hogy 2019-ben a helyhatósági választáson, ahol már érvényesült az ellenzéki összefogás, Hiesz György csak 4 százalékponttal előzte meg a Fidesz által indított Klausmann Viktort. Ráadásul egy éve az MSZP-s városvezető népszerűségét kikezdte, hogy az oltási rendet áthágva fogadott el covid elleni vakcinát.

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt némely megnyilvánulása nem erősíti a helyi ellenzéket. Volt energetikai lobbistaként az előválasztás hajrájában reálisnak nevezte a mátrai erőmű 2025-ös leállítását, mivel szerinte nem gazdaságos. A visontai létesítmény kétezer embernek ad munkát, a környező ipari park erőművel kooperáló vállalkozásai további több ezer embert foglalkoztatnak a környékről. Horváth László ezzel szemben következetesen az „átalakítva megmenteni” megoldást vallja, összhangban a kormány idevágó zöldfordulatával, amely növeli a megújuló energia részarányát; ahhoz nem járul hozzá, hogy az egyedüli teljes egészében hazai alapanyagot – lignitet – felhasználó erőművet csak úgy bezárja az energiaszegény ország.

A miniszterelnök-jelölt melléfogott Gyöngyös Duranda nevű cigánynegyedében is. Január 16-ai kampányútján a „Hogy vannak?” kérdésre megkapta a romáktól: „Nagyon szarul, uram… De ide jobbikos nem kell!” A negyed más pontján azzal próbált – sikertelenül – rokonszenvet kelteni, hogy a cigányok legfeljebb tyúkot lopnak, a fideszesek viszont erőművet.

Az áprilisi választás kimenetelébe belejátszhat, hogy Dudás Róbert beleütközik a térség roma szavazóinak Jobbik-fóbiájába. Vetélytársához viszont leginkább a munkahelyek bővülését kötik, egyedül talán a cigányság azon szűk rétege hűvös vele szemben, amely ellenérdekeltnek érezte magát a miniszterelnöki megbízott iskolai erőszakkal szembeni törekvésében, az iskolaőrség – hatékonynak bizonyuló – felállításában.

A 2019 óta parlamenti képviselő Dudás Róbert látványos eredményt nem tud felmutatni a térség lakosainak javára. Előzőleg 2014-től Mátraballa polgármestere volt, de nem indult újra. A jobbikos politikus azt nyilatkozta a Mandinernek: „Helybéliként jelentkezem a helybéliek szolgálatára, ezzel lesz valódi képviselete ennek a vidéknek.” A mátrai erőművel kapcsolatban azt mondta lapunknak, hogy szerinte meg kellene menteni. Fideszes riválisa azzal érvel, hogy a baloldal korábban külföldi kézre juttatta a létesítményt, most pedig szerinte bezárná, ezzel szemben a kormány 42 milliárd forintot adott az erőműnek.

Vajon felülírja az egyesült ellenzék matematikára alapozott reményét az a tény, hogy az elmúlt tizenkét év kormányzásának egyik kiemelt haszonélvezője Heves megye, ott nőtt a leginkább az életszínvonal, nagyot csökkent a munkanélküliség, jelentős volt a tőkebeáramlás, főleg az M3-as autópályához közeli részeken? A gazdasági konjunktúra a körzet déli részén a legerősebb, más részein pedig a Magyar falu program és a turisztikai fejlesztések miatt népszerű a Fidesz. Megkeresésünkre Horváth László jelképerejűnek nevezte, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban torzónak hagyta a gyöngyösi nyugati elkerülő utat, mert valahogy elfogyott rá a pénz. A hiányzó útszakasz egyébként azóta sem készült el. „Az is jelképerejű – mondta –, hogy amit a baloldal megígért, azt mi teljesítjük, az elkerülő út észszerűsített tervek szerint mégiscsak megépül, a kivitelezés már elkezdődött. Ez a különbség köztünk és az ellenzék között.”

Úgy tűnik, a további indulók nem a Fideszt veszélyeztetik. A Mi Hazánk jelöltje, Hajdara Roland a Jobbiktól, az Iszomm–Munkáspárt által indított Semegi Richárd pedig balról vihet el szavazatokat.

*** 

*** 

***

Nyitóképen:  Márki-Zay Péter reálisnak nevezte a mátrai erőmű 2025-ös leállítását, Horváth László az „átalakítva megmenteni” megoldást vallja. Fotó: MTVA / Bizományosi: Lehotka László