A lengyel alkotmánybíróság októberi döntése óta többször is hallhattuk, hogy Varsó nyíltan megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét, azt a sarokkövet, amely minden tagállamra nézve kötelező erejűvé teszi az EU-s jogalkotást. Lehetséges azonban, hogy ebben az esetben a joginak tűnő ellentmondás egy nagyobb problémát takar.
Vessünk közelebbről egy pillantást a kérdésre. A tagállami bíróságok és az EU között növekvő feszültség elsősorban nem az uniós jog elsőbbségéről szól. Ez alapvetően hatásköri vita. Az uniós jogszabályok olykor talán homályosak, de az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (2) bekezdése kristálytisztán fogalmaz: „Minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál marad.” Mégis úgy tűnik, minél világosabb egy szabály, annál inkább az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága szokásává válik, hogy hatáskörének kiterjesztése érdekében megkerülje.
Pontosan ez a lényege a német alkotmánybíróság 2020. májusi döntésének, amely megkérdőjelezte az Európai Központi Bank hatáskörét. A német testület úgy fogalmazott, hogy „a demokrácia alapelvének a megóvása érdekében szükségszerű, hogy tiszteletben tartsák a hatáskörök megosztását az Európai Unióban”. Ez nyilvánvaló követelménynek hangzik, de valóban teljesül is? A válasz már nem ilyen nyilvánvaló, főleg ha közelebbről megvizsgáljuk az EU, illetve Magyarország és Lengyelország között feszülő ellentéteket, előbbi esetében a gyermekvédelmi törvény, utóbbiéban pedig az igazságszolgáltatás megreformálása kapcsán.
A szerződés által meghúzott határok megkerülésének egyik módja, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást róluk, és teljes mértékben oda nem kapcsolódó rendelkezésekre hivatkozva építenek fel egy jogi eljárást. Ilyen módon nem vesz tudomást az Európai Bizottság arról, hogy a tagállami oktatási kérdések nem tartoznak az EU hatáskörébe. Például amikor olyan gazdasági jogi alapon indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény kapcsán, mint az áruk szabad áramlásának vagy a szolgáltatások szabad nyújtásának a követelménye. Kényelmes módja annak, hogy beavatkozzanak a szülők jogaiba, pedig a szerződés egyértelműen kizárja alkalmazási köréből az oktatás kérdését. Ez nem más, mint a hatáskörmegosztás alapelvének égbekiáltó megsértése.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
