Baranya Róbert interjúja a Mandiner hetilapban.
Régóta Budafokon él, mik a városrész legfontosabb értékei?
A régió fontos jellemzője, hogy a lokálpatriotizmus áthatja a mindennapokat. A helyi közösségek szervezettek, polgári körök működnek, amelyek a közösségépítés fontos alkotóelemei. Idesorolnám az egyházakat is, amelyek gazdag, szerteágazó tevékenységet végeznek a városrészben, intézményeik folyamatosan gyarapodnak. Az egyházi oktatásnak a dél-budai körzetben egyébként is nagy hagyományai vannak. Dél-Budát gazdag kulturális élet is jellemzi, büszkék vagyunk a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarra, ahogy arra is, hogy egy éve Nagytéténybe tette át székhelyét a 100 Tagú Cigányzenekar, miután nem kellett a Niedermüller Péter vezette VII. kerületnek. Nálunk működik a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola is, amely egyedülálló módon végzi a különböző művészeti ágak oktatását. Versenysportban országosan jegyzett egyesületeink vannak, és a tömegsportra is nagy hangsúlyt fektetünk; a közeljövőben átadjuk a Zakariás Józsefről, az Aranycsapat budafoki legendájáról elnevezett sportközpontot. Nem szabad elfeledkeznünk a gazdag borkultúráról sem, egyre több neves borászat költözik újra
a budafoki borpincékbe. Számomra a legfontosabb, hogy a térség meg tudja őrizni a „kisváros a nagyvárosban” jellegét. Ha pedig létezik helyi identitás, akkor az idetelepülők is tudnak majd hová kötődni. Könnyebben tudnak olyan életet kialakítani, amely félúton van a fővárosi és a vidéki élet között, mindkettő előnyével.
Milyen változásokon ment át a környék?
A dél-budai választókörzet a XXII. kerületből és a XI. kerület egy részéből áll, az egyik fideszes, a másik DK-s vezetésű. Kifejezetten népszerű ez a városrész, dinamikusan fejlődik, rengetegen választják lakóhelyüknek. Megszűnőben vannak a rozsdaövezetek, helyükön új házak épülnek, amit a kormány intenzív lakásépítési támogatási programmal segít elő. Az átalakulás lényeges feladatot ró mind a kormányzatra, mind az önkormányzatokra, fejlesztésekre van szükség. Az egyik legfontosabb a körzet zöld jellegének megőrzése és javítása. Decemberben társadalmi egyeztetést kezdeményeztem a zöld Duna-part megteremtéséért, épp most zárult le a konzultáció. A hatszáz összegyűlt hozzászólás összegzését átadtam Fürjes Balázsnak, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárnak, ami azért is aktuális, mert most zárult le az a tervezési közbeszerzés is, amely a Galvani hídhoz kapcsolódva egy Duna-parti sétány megteremtését tűzte ki célul. Ez egy három és fél kilométeres szakaszra vonatkozó részletes kiviteli tervet jelent, emellett egy további, több kilométeres szakasz koncepcióját is magában foglalja. Bízunk abban, hogy később a teljes, tizenkét kilométeres szakaszra vonatkozóan is elkészülnek a tervek, és megvalósul egész Dél-Budán a zöld Duna-part. Most kell lépnünk ebben az ügyben, mert az utolsó pillanatban vagyunk. Ha nem teszünk semmit, akkor félő, hogy a gyárak helyén luxuslakóparkok fosztják majd meg a kerületi lakókat és a budapestieket ettől a ritka lehetőségtől.
A dél-budai centrumkórház új mérce akar lenni a magyar egészségügy számára”
A Zöld Duna-part projekt és az egyéb tervek ellenére a helyi ellenzék és jelöltje, Tóth Endre természetkárosítással vádolja önöket.
A kerületünkben magas fokú a zöldtudatosság, és a mindenkori fideszes városvezetés elkötelezett iránta. Emlékeztetnék arra, hogy egy jelentős környezetszennyezést már a rendszerváltozás idején is megállítottunk a Metallochemia gyárának bezárásával. A szennyezett földet szarkofágba zártuk. Mintaszerű környezeti rehabilitáció zajlott le. Nem tőlünk kell tehát megvédeni a környezetet.