Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Sebő Ferenc hetvenöt éve, 1947. február 10-én született.
Szilvay Gergely írása a Mandiner hetilapban.
Őnélküle nem lennénk itt – mondja egyik péntek este a Fonóban Berecz Pityu, mikor kiszakítjuk a Sebő Ferenccel való beszélgetésből. S valóban: ha Sebő nem kezd gyűjteni, és nem kezd népzenét játszani, akkor ma feltehetőleg nincs táncházmozgalom. Sebő azóta a nemzet művésze lett, és megkapta a Kossuth-díjat is. Építészmérnöknek és klasszikus zenésznek tanult, énekesként és zeneszerzőként 1969-ben mutatkozott be az Egyetemi Színpadon. 1970-ben Halmos Bélával megalapította a versmegzenésítéseiről híres Sebő együttest. Halmossal Martin György népzene- és néptánckutató hatására bekapcsolódtak a gyűjtésbe is. Van műsora a Bartók Rádióban, dolgozott az MTA Zenetudományi Intézetében, 1996 és 2001 között a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt. A Hagyományok Házának egyik alapítója.