Az egyének, cégek, iskolák és kórházak teljesítményét ma kizárólag számokban mérjük. Az értékelési szenvedéllyel azonban olyan alapvető felelősségeket vezetünk ki mindennapi kultúránkból, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
Mindennek a mértéke az ember – fogalmazott Prótagorasz görög filozófus. Mára azonban az ember egyúttal a legjobban mért dolog is lett: munkánk, egészségünk, közösségi aktivitásunk végtelen számszerűsítés tárgya. A 21. század varázsszava a civilizáció széles spektrumán, a tanulástól a reklámig, az egyéntől a vállalaton át az egyetemig a „mérhetőség” lett, aminek legfőbb célja a nagyobb termelékenység és a több pénz. A mérés nem ördögtől való – jelenkori fetisizálása azonban nem egyszerűen tévút, hanem társadalmi károkhoz vezet, véli Jerry Muller katolikus gazdaságtörténész. Szerinte ma a „mérés diktatúrájában” élünk, és olyan alapvető felelősségeket próbálunk elkerülni vele, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
Szerzőnk meggyőződése, hogy a mérés szilárdnak tűnő, ám sokszor megtévesztő tudáshoz vezet. Ennek fő oka, hogy minden mérési módszernél akad valamilyen eszköz, hogy kijátsszuk. Amikor tudjuk, hogy mérnek minket, képesek és hajlamosak vagyunk trükkökhöz folyamodni az eredmény befolyásolására. Csak egyetlen húsba vágó példa: azok a sebészek, akiknek a sikerességi arányát számszerűsítik, és a kórházi minősítéseket és bértáblákat ennek megfelelően határozzák meg, tudatosan elkerülik
a nehéz eseteket.
Perczel Olivér láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is. Veszprémy László Bernát írása.
Nicholas Tate konzervatív oktatási szakértő szerint az iskolák rangsorolása ösztönzi a teljesítményt, a tanári tekintély elengedhetetlen, és a mobiltelefonok korlátozása javítja a diákok koncentrációját.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában értékelte a kormányfő szombati beszédét.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A beszélgetésre a magyar kormányfő Emmanuel Macron francia elnökkel való találkozója előtt került sor.
Perczel Olivér láthatóan széleskörű alapkutatást végzett, figyeleme kiterjed még a naplókra, a historia domusokra, de még a plakátokra és a napisajtóra is. Veszprémy László Bernát írása.
