Magyar játékost választottak Európa legjobbjának!
Az irányító az olimpián és klubjában is remekelt.
Csaknem húszezer torokból szólalt meg Himnuszunk az első mérkőzés előtt. Aki ott volt, soha nem felejti. Még akkor is örök emlék, ha a fiúk rengeteg hibával, érthetetlen megoldásokkal játszottak, és a Hollandia elleni váratlan vereség sajnos minden további eseményt meghatározott.
Edvi László írása a Mandiner hetilapban.
Vajon mi lesz itt? – tette fel magában a kérdést az arra járó, amikor a Népliget mellett, a buszpályaudvar szomszédságában elkezdődött a tereprendezés. Létezik, hogy ez a csarnok nagyobb lesz, mint az út túloldalán lévő focistadion? – gondolkozott magában később, amikor már látszódott, hogy egy fedett sportlétesítmény körvonalazódik. Aztán izgatottan fogadta az örömhírt, hogy az itt épülő multifunkcionális csarnok a hazai kézilabda-Európa-bajnokság helyszíne lesz. Türelmetlenül várta, és elvarázsolva bámulta a próbavilágítást az ősz végén. Aztán eljött a nagy nap! Megnyitotta kapuit a csodacsarnok, és özönlöttek a szerencsés jegytulajdonosok az Európa-bajnokság nyitómérkőzésére. A kézilabdaért a hetvenes évek óta lelkesedő szurkoló pedig végigfuttatta az agyán legkedvesebb emlékeit, amelyek ehhez a sporthoz kötik.
A kezdetek kezdetén még szabadtéren csatároztak a honi legjobbak, salakos, bitumenes pályákon. Ha esett az eső, akkor vizes talajon, vasgolyó súlyúvá nehezedett labdával. Honvéd, Elektromos, Spartacus, Tatabánya, Debrecen. Ezek voltak a kor legnagyobb csapatai. Varga Pista, Kovács Péter, Őri Péter, Bartalos Béla, a Vass testvérek és még sok név jutott az eszébe. Meg egy 1978-as bajnoki címet eldöntő rangadó, amelyen a Debreceni Dózsa a Tatabányai Bányászt fogadta nyitott, bitumenes pályáján tizenkétezer néző előtt. A pontos szám nem ismeretes, akkor még nem voltak beléptetőkapuk, csak öreg jegyszedők, a kerítésen belógó nézők és lelkes fiatalok, akik az úttörő-igazolványuk felmutatásával ingyen mehettek be. Becsült nézőszám volt az a tizenkétezer, de közel lehetett az igazsághoz. Az biztos, hogy azon a kézilabda-mérkőzésen volt a helyszínen a legtöbb néző hazánkban idén január 13-áig.
A huszonegyedik század aztán elsöpörte ezt a 43 éves csúcsot. Húszezer néző kézilabda-mérkőzésen, ez annyira valószínűtlenül hangzik! Nézi az ember a sportág küzdelmeit a német Bundesligában, és hallja a nézőszámokat, de nem igazán tudja elképzelni a hangulatot a televízió előtt. Január 13-a óta már nálunk is tudja néhány tízezer szurkoló, milyen érzés, amikor ennyien drukkolnak zárt helyen. Egy igazi szentélyben!