Európa energiaválsággal küzd, az unió vezetése mégis tovább erőltetné a krízis kialakulásában is szerepet játszó energiapolitikáját, amely gyökeresen eltér a magyar kormány, sőt a visegrádi négyek elképzeléseitől.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Indul a rezsiharc! – ezzel a címmel közzétett videóban ismertette Orbán Viktor miniszterelnök az EU-tagállamok kormányfőinek decemberben rendezett csúcstalálkozóján napirendre vett témákat. Ezzel is azt érzékeltette, hogy hiába tart még mindig a koronavírus-járvány, és hiába jelent továbbra is problémát a migráció, az Európai Unió tagállamainak jelenleg az energiapolitika kérdése a legfontosabb.
Európa ugyanis súlyos energiaválsággal küzd. A 2020-ban kirobbanó koronavírus-járvány az egész világon megrázta a gazdaságot, visszaesést eredményezve szinte minden területen. A gazdaság azonban a vártnál gyorsabb ütemben kezdett el kilábalni, és ennek következtében megnőtt a kereslet az energiára. Az uniós energiapolitika azonban az utóbbi években elég egyoldalúan a megújuló energiaforrások használata felé fordult. Németország például az atomenergia kivezetése mellett döntött – igaz, mára belátta ennek tarthatatlanságát. Az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatott szél- és naperőművek azonban, úgy tűnik, önmagukban egyelőre képtelenek garantálni az energiabiztonságot. A szén-dioxid-kibocsátási kvóták csökkentése a fosszilis energiahordozókat használó erőművek kapacitáscsökkenését eredményezte. Mindez együtt az egekbe repítette az energiaárakat. Sőt, Európában olyan energiahiányt okozott, hogy Németországban és Ausztriában már közszolgálati oktatóvideókkal és a hadsereg bevonásával készítik fel a lakosságot egy esetleges, akár napokig tartó áramkimaradásra. Az energiaválság már a nagy ellátórendszerek működését is veszélyezteti.
Az Európai Unióban a gáz piaci ára tavaly nagyjából a háromszorosára, az áramé pedig több mint a duplájára emelkedett, amit a piacról vásárló fogyasztók igencsak megéreznek. Legalábbis az unió nagy részében, mert Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra sem kell többet fizetniük a lakossági fogyasztóknak. Az EU-n belül jelenleg hazánkban a legalacsonyabb a gáz és a villany lakossági végfogyasztói ára. Budapesten egy kilowattóra áramért 10 eurónyi összeget kell fizetnie a lakosságnak, Ausztriában ennek több mint a kétszeresét, Németországban pedig majdnem a három és félszeresét. A gáz egységára a magyar fővárosban 2,87 eurónak felel meg, Bécsben háromszor ennyit, Berlinben több mint a dupláját fizetik a fogyasztók, Svédországban pedig nyolcszor ennyibe kerül.
A miniszterelnökök csúcstalálkozóján nem sikerült megegyezésre jutni az energiapolitika kérdésében. Úgy tűnik, továbbra is fennáll az unió vezető testülete és a tagállamok jó része közt kialakult nézetkülönbség. Az Európai Bizottság ugyanis amellett, hogy az energiapiac liberalizációját támogatja, legújabb tervei szerint kiterjesztené a kibocsátási kvótakereskedelem rendszerét a lakossági energiafogyasztókra is.
Ez azt jelentené, hogy a nagyvállalatokhoz hasonlóan a lakóingatlanok és a gépjárművek tulajdonosai, tehát az állampolgárok is fizetnének a károsanyag-kibocsátásuk után, azaz valójában egyfajta környezetvédelmi célú gépjármű- és ingatlanadót vetnének ki a háztartásokra. Ezzel az Európai Bizottság gyakorlatilag mesterségesen emelné az energiaválság miatt amúgy is nagyon magas árakat. A visegrádi négyek és Bulgária is ellenzi az elképzelést.
Az energiapolitika kérdésében régóta zajlik a küzdelem Magyarország és Brüsszel között. Az Európai Bizottság 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított, mert úgy vélte, a magyar energiapiaci szabályozás nem felel meg az uniós jogszabályoknak. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondott ítéletében Magyarországnak adott igazat.
Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai szakértője szerint az unió alapvetően elhibázott, inkább ideológiai, mint szakmai alapokra épülő energiapolitikát követ, ugyanis a klímavédelem szempontjának rendeli alá az e területen hozott döntéseit, és nem néz szembe a valósággal. A szakértő a Scruton közösségi tér beszélgetéssorozatának az energiaválságról szóló részében kiemelte, az energiapolitikának három nagy alapvető célkitűzése van: az ellátás biztonsága, a gazdaságosság és a környezetvédelem. Ezt a hármas célrendszert trilemmaként is emlegetik arra utalva, hogy jellemzően két szempont tud érvényesülni egy döntésnél, a harmadik már sérül. A szakember szerint a kormányoknak olyan energiamixet érdemes létrehozniuk, amellyel a három célkitűzést legjobban tudják szolgálni.
Úgy látja, hogy az Európai Bizottság és néhány vezető tagállam csak a külső tényezőknek tudja be a válság kialakulását, és ragaszkodnak a rendszerszinten hibás energiapolitikához, sőt még gyorsítanák az ütemét. Elmondása szerint az EB arra ösztönözte a tagállamokat, hogy építsék le hagyományos energiahordozókra támaszkodó kitermelési és átalakítási kapacitásaikat; emellett erős liberalizációs tendencia is megfigyelhető az Európai Unióban, aminek következtében megszűntek a hosszú távú szerződések és azok az állami biztosítékok, amelyek egy ilyen nehéz helyzetben védőhálót jelenthetnének a gazdaságnak.
Itt érdemes felidézni, hogy míg Németország leépítette atomenergia-termelési kapacitásának nagy részét, Magyarország elkezdte a paksi atomerőmű bővítésének folyamatát, az MVM Zrt. pedig szeptemberben tizenöt évre szóló gázszállítási szerződést kötött az orosz Gazprommal. Európai szinten 2,5 millióval nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben nem tudják megfelelően felfűteni az otthont, itthon ezek aránya tíz év alatt egyharmadára, 4,2 százalékra csökkent.
Magyarország a 74 százalékos nyugat-európai átlagot meghaladó, 86 százalékos töltöttségű gáztározókkal kezdte a telet. A magyar tartalék legalább 109 napig biztosítaná az ország ellátását, ha nem érkezne gáz az országba. Ezek a lépések jól érzékeltetik a kormány stratégiáját.
Egyértelmű tehát, hogy amint más területeken, úgy az energiapolitika terén is ideológiai és szakmai szempontból eltér az EU vezetése és a magyar kormány álláspontja. Hortay Olivér szerint az Európai Bizottság számára azért is fontos a klímapolitika sérthetetlensége, mert az energiaunió koncepciója miatt ez lenne az első piac, ahol demonstrálhatja, hogy működik az európai egyesült államok gondolata.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az energiapolitika kérdésében egyértelműen az uniós álláspontot képviseli a kormány politikájával szemben. Többször is kifejtette véleményét, miszerint a rezsicsökkentés „ostobaság” és „kommunista ötlet”. Egyebek mellett úgy fogalmazott, hogy „lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”, és kijelentette, hogy az embereket az árakon keresztül kell ösztönözni az energiatakarékosságra. A politikus szerint át kell térni a megújuló energiaforrások használatára, és az energiavédelmi, -hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat. Mondja ezt annak ellenére, hogy maga is biztos benne, hogy az energiaárak a közeljövőben még jobban elszabadulnak. Mindez érthetőbbé válik annak fényében, hogy Márki-Zay 2011–2012-ben az európai villamosenergia-ipari vállalatok legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Eurelectric egy, az uniós költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet végző bizottságának tagjaként dolgozott.
A rezsicsökkentés
A Fidesz–KDNP-kormány 2013-ban vezette be az úgynevezett rezsicsökkentést, amely a lakossági energia- és közműszolgáltatások végfogyasztói árainak állami szintű szabályozását jelenti. Az intézkedés eredményeként a magyar háztartásokra háruló rezsiköltségek nagymértékben, 2013–2014-ben összesen 25 százalékkal csökkentek, átlagosan évi 200 ezer forint maradt a családoknál. A hatósági árszabályozás lényege azonban több ennél, koncepcióváltás, amely alapján a lakossági árak stabilitását a világpiaci árak alakulásának hatásait kiküszöbölve az állam garantálja. Mindez érthető módon már akkor konfliktust okozott a kormány és a tőkeerős nemzetközi energiaipari cégek, valamint az energiapiaci liberalizációt stratégiai célként meghatározó Európai Bizottság viszonyában. Az EU-ban egyedülálló kezdeményezés azóta is érvényben van, és biztosítja a rezsiköltségek alacsony szinten stabilizálását. A kormány idén 33 ezer kisvállalkozó részére is lehetővé tette, hogy államilag szabályozott áron vásárolja az energiát. A lakosság által vásárolt háztartási energia ára 2002 és 2010 között 123 százalékkal emelkedett a KSH adataiból számolva, 2010-től pedig 10 százalékkal csökkent. Ezen belül a villamos áram díja a 2002-es 24,5 Ft/kWh értékről 46,6 Ft/kWh-ra emelkedett, majd 2015-től 36,6 Ft/kWh-ra mérséklődött. A vezetékes gáz 2002-es ára 39 Ft/m³ volt, ami 2010-re 115 Ft/m³-re emelkedett, 2015-re pedig 101 Ft/m³-re csökkent.
***
Stockholmban a budapesti gázár nyolcszorosát kell fizetnie a lakosságnak – Varga Zsolt írása a mandiner.hu-n
Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök Eduard Heger szlovák (b), Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel (j) és Andrej Babiš cseh ügyvezető miniszterelnökkel (elöl háttal) a visegrádi országok egyeztetésén az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója előtt Brüsszelben december 16-án. Fotó: MTI / Fischer Zoltán
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
