Most, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma mossa újra szűkösen felszabadult életünk szigetét, megint csak számot kell vetnünk egyéni és társadalmi felelősségünkkel. A vakcina feltalálása – amelyben honfitársunknak, Karikó Katalinnak elévülhetetlen érdemei vannak – eltávolította tőlünk a közvetlen veszélyérzetet. Ám a vírus nem tűnt el, sőt variánsai révén új és halálos veszélyt jelent az oltatlanokra nézve.
Az emelkedő esetszámokkal párhuzamosan telnek a kórházak ágyai, noha a lélegeztetőgépre kerülés valószínűsége jóval alacsonyabb az eddig tapasztaltaknál. Rendezvényeket még lehet tartani, az oktatás sem került a digitális térbe, és nincs sávos nyitvatartás a boltokban; vagyis életünk formális keretei érintetlennek tűnnek. A járvány azonban épp újabb törésvonalakat vés közgondolkodásunkba. Most nem a vírus létezése vagy a maszkhasználat kérdéskörében izzott fel a vita, hanem az oltás hatásosságában és kötelezővé tételében.
Racionális és humánus alapállásból úgy hihetnénk, hogy a járványpolitika érdekekkel és tévhitekkel terhelt konfliktuszónája felett áll az egyetlen biztos túlélést jelentő oltás, ám a mindennapok sajnos rácáfolnak erre. A világ egészségügyi szervezetei és a magyar orvosok közössége is világosan és határozottan a vakcina pártján áll, mégis egyre hangosabbá váltak az oltásellenes csoportok. Egészen döbbenetes módon épp a rendvédelmi szervek, illetve a pedagógusok közösségi fórumain okozott erőteljes turbulenciát az oltás egyre határozottabb javallása. Úgy pedig nehéz társadalmi edukációt folytatni, hogy épp a széles tömegekre hatást gyakorolni képes értelmiségi réteg nem egységes egy életünket befolyásoló tudományos kérdésben.
Meg kellene érteni, hogy a vakcina felvétele nem egyéni döntés kérdése. A személyes szabadságfoknál erősebb az össztársadalmi érdek, a közös túlélés elementáris parancsa. Az oltatlanság nem választható állapot, amikor kihatása bőven túlmutat az egyénen. Az oltatlanok a saját egészségükön túl a környezetükét is kockáztatják, ez pedig semmiféle nézőpontból nem lehet legitim álláspont. Fontos, hogy itt természetesen azokról van szó, akiknek egészségi állapota megengedi a védőoltás beadását.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Egyre több jogot ajánlanak fel az individuum számára: ma már szabadon választhat nemet, végtelen számú és előjelű életmódot.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Az amerikai elnök láthatóan nem a családok biztonságáért dolgozik.
A rengeteg sajtómegkeresés miatt az intézet vezetése szerdán két független fotóst beengedett a hírügynökségektől az épületbe.
