Visszavonul a Jégember

Tajthi Andrea írása a Mandiner hetilapban.

A 41 éves versenyző, aki rangidős a mezőnyben, mindig is szokatlan és különleges színfoltja volt a sportnak. Az F1-ben 2001-ben debütált, így joggal állíthatjuk, hogy karrierjével párhuzamosan felnőtt egy generáció.

Räikkönen F1-be érkezése pótolta a Mika Häkkinen utáni űrt a finn rajongóiban. Annak ellenére, hogy honfitársak, egészen különböző karakterek; csakúgy, ahogy az előd esetében, a Kimi-jelenség is hamar virálissá vált. Talán nem túlzás azt állítani, hogy neki van a legnagyobb rajongótábora világszerte. Mindezt úgy érte el, hogy meglehetősen megosztó személyiség, ami leginkább a mclarenes korszakában, a húszas éveiben volt érzékelhető. Hiszen amellett, hogy azt a teljesítményt is kitaposta az autóból, ami talán benne sem volt, rendre arról lehetett hallani, hogy épp hol és kivel rúgott ki a hámból. Pályán kívüli botrányszagú mutatványaival legalább annyit szerepelt címlapokon, mint a pályán nyújtott teljesítményével.

Mára nem csupán a mezőny rangidőse lett, meg is komolyodott. Megnősült, és két gyermeke született: Robin és Rianna is legalább annyira kedvelik a gyors járműveket, mint édesapjuk, így nem lenne meglepő, ha pár év múlva ismét találkoznánk az F1-ben a Räikkönen névvel.

Nem strapálta érte magát, mégis kedvenc lett
A Räikkönen-kultusz úgy alakult ki pillanatok alatt, hogy a versenyzőnek a kisujját sem kellett mozdítania érte, legalábbis előre megfontolt szándékkal biztosan nem. Ha tehette volna, inkább láthatatlanul vagy legalábbis álnéven indult volna, hiszen kizárólag a verseny érdekelte, a sztárság semmiképp.

A Formula 1-ben is meglehetősen érzékeny karakterek a versenyzők, s a rajongók és az ellendrukkerek is előszeretettel megtalálnak bárkit bármiért. Räikkönen talán az egyetlen versenyző, akitől nem veszik zokon, ha esetleg mogorván keresztülnéz rajtuk. Mások közben vért izzadnak, hogy akár csak töredék annyi figyelemhez jussanak, mint a finn…

Miben rejlik a Räikkönen-fenomén titka? Valószínűleg abban, hogy nincs semmi titok. Feltételezhetően épp azt kedvelik benne az emberek, hogy a sztár mivolta mellett Kimi Räikkönen mégiscsak ugyanolyan, mint bárki más. Nem áll be a sorba, ha az nem egyeztethető össze a természetével és a véleményével, sőt nem is akarja megváltani a világot.

Sokakkal ellentétben – beleértve jóbarátját és egykori csapattársát, Sebastian Vettelt is – Kimi nem politizál, nem reagál semmilyen társadalmi jelenségre, nem nyilvánít véleményt „ügyekben” se pró, se kontra. Alapvetően nem reklamál, talán csak akkor, ha a kocsiban ülve nem kapja meg időben a kormányát. Csak csendben teszi a dolgát, és látszólagos nemtörődömségéből semmi és senki nem zökkenti is. Simán alszik még egyet nem sokkal élete első F1-es versenye előtt; bevallja, hogy azért késte le Michael Schumacher F1-es búcsúztatását, mert a vécén volt dolga; kiesése után elnyal egy jégkrémet, míg a többiek köröznek a pályán; unottan tekintget tovább, miután Nicole Kidman fogott vele kezet érdeklődőn. A protokollokra tényleg csak annyira figyel, amennyire muszáj, de leginkább őszintén nyilvánul meg mindennel kapcsolatban, nem törődve azzal, hogy reakciója éppen kellően píszí-e.

Beszólásai szállóigévé váltak, olykor erről talán ő maga sem tudott, csak akkor döbbent rá, amikor az újságírók felhívták rá a figyelmét. A 2012-es abu-dzabi nagydíjon, amikor verseny közben mérnöke instruálta, elhangzott a legnépszerűbbé vált aranyköpése: „Leave me alone, I know what I’m doing!”, vagyis „Hagyjatok békén, tudom, mit csinálok!”. Erről már ő is érezte, hogy jó poén, és az eset után pólókra nyomtattatta a szöveget, a pólókat pedig lotusos kollégáinak ajándékozta.