Több olyan ügy hever a lengyel alkotmánybíróság asztalán, amelyek közül ha egyet is a tagállami alaptörvény javára dönt el, azzal alapjaiban rengetheti meg az uniós jog elsőbbségének elvét. Ez új dimenziókba helyezheti a Lengyelország és az EU közötti értékvitát.
Dobozi Gergely és Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Emberpróbáló kihívás lehet manapság Lengyelországban alkotmánybírónak lenni. Előbb vagy utóbb ugyanis a testületnek választ kell adnia arra a kérdésre, hogy mi a teendő akkor, ha az uniós szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítése az alkotmányellenes kormányzás veszélyével fenyeget.
Legutóbb éppen Mateusz Morawiecki miniszterelnök az Európai Unióról szóló szerződés egyes rendelkezéseinek a lengyel alkotmányos berendezkedéshez fűződő viszonyát kérte vizsgálni indítványában, egész pontosan azt, hogy a lengyel alkotmány az uniós jog felett áll-e. Végleges döntést augusztus 31-én hoztak volna az ügyben, aznap azonban – gyaníthatóan visszaélésszerűen előterjesztett indítványok egész sora miatt – nem sikerült ezt megtenni, előbb ugyanis ezeket az indítványokat kell elbírálni. Majd talán szeptember 22-én…
Korábban már született olyan döntés a lengyel alkotmánybíróságon, amely megkérdőjelezi az Európai Unió Bírósága tekintélyét. Ekkor Varsó még csak egyetlen eljárási cselekmény, az úgynevezett ideiglenes intézkedés kapcsán mondta ki, hogy a luxemburgi fórum a lengyel igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban nem terjeszkedhet túl a szerződésekben foglalt hatáskörein.
Az Európai Unió és a közép-európai ország közötti párbaj ezzel még nem ért véget, sőt reális esélye van annak, hogy a felek egyre „veszedelmesebb fegyverekhez” folyamodnak. Brüsszel eszköztárát részben már Magyarország is megismerte: az Európai Bizottság a labdát kötelezettségszegési eljárást indítva feladja, hogy előbb vagy utóbb az Európai Unió Bírósága ítéletével csapja le. A lengyel alkotmánybíróság azonban most alapvető változást indíthat el. Sok jel mutat arra, hogy rövidesen olyan tartalmú határozatot hozhat, amely a lengyelek jogkövetését érdemben befolyásolhatja a későbbiekre nézve. Tévednek azonban, akik úgy igyekeznek bemutatni a fejleményeket, mintha Lengyelország alkotmánybírósága tabukat döntögetne. Több tagállamban is született hasonló tartalmú határozat.
Elveszítheti elsőbbségét az uniós jog
Az alapul szolgáló konfliktust az okozza, hogy a lengyel igazságszolgáltatási reform az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága alkotta tandem szerint nem egyeztethető össze az EU jogrendjével. Értelmezésük szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott fegyelmi tanács működése esetlegesen politikai nyomás alá helyezheti a bírákat.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A magyar kormány nem enged a nyomásnak.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
