Uniós értékek: Kijevben szélsőségesek támadtak meg egy LMBTQ-rendezvényt (VIDEÓ)
Végül sikerült megfékezni a támadókat.
2015-ben, a migránsválság kellős közepén a hazai ellenzéki publicisztikák rendre idézték államalapító Szent István királyunk Imre hercegnek írt intelmeiből azt a mondatot, amely szerint „az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”. Akkoriban úgy látták, az Intelmek hatodik pontja ezer év távlatából legitimálja az országhatárok kritikátlan megnyitását mindenki előtt, és egyenesen keresztényi kötelességünk feladni a nemzeti határok védelmét.
Nem volt nehéz észrevenni a cinizmust abban, hogy Szent István szavait éppen azok mantrázták, akik augusztus 20-ára mind a mai napig inkább az új kenyér vagy esetleg az 1949-es sztálinista alkotmány emléknapjaként tekintenek, nem pedig az államalapítás és az államalapító ünnepeként. Kevés fontosabb ünnepe van hazánknak, súlyát nem mérhetik fel olyanok, akik a Szent Jobb-körmenetben is a világ botrányát látják, és néhány Facebook-lájkért cserébe alpári eszmefuttatásokba kezdenek arról, vajon mire használta jobb kezét István király. Az sem kevésbé cinikus, hogy ellenzéki tollnokok éppen Szent Istvánt állították csatasorba a nyugati civilizáció integritását fenyegető Willkommenskultur érdekében, miközben az Intelmek legfontosabb üzenete éppen a kereszténység védelme.
Bár sem az Európai Unióról, sem az lmbtq-lobbiról, sem a tömeges migrációról nem olvashatunk a magyar államiság megőrzéséért küzdők írásaiban, azok az alapelvek, amelyek megtartották a magyarságot ezeregyszáz éven keresztül a Kárpát-medencében, mindegyiküknél megtalálhatók. Szent Istvánnál a keresztény hit fundamentumára épül az állam és a kormányzás is: annak megőrzése a legfontosabb regula, belőle következik minden más, így az elődök követésének parancsa is. Nem csoda, hogy az Intelmek mostanra hátrébb csúszott az ellenzéki arzenálban.