Ősidők óta izgalmas kérdés, ki, mikor és milyen értékek mentén adjon magatartási szabályokat egy közösségnek. Az alapkérdés kortól függetlenül ugyanaz: a társadalmi együttélés keretében mely körben, milyen szempontok alapján érezzük szükségesnek, hogy kötelező erejű szabályokkal korlátozzuk a társadalom tagjainak szabad cselekvését. Jóllehet a mérlegelés alapkérdése kortól független, minden kornak megvannak a sajátos kihívásai, amelyek a szabályozás természetének más és más aspektusára irányítják figyelmünket. Így van ez a legújabb technológiák megregulázásakor is.
A technológiai fejlődés, amióta világ a világ, reagálásra készteti a szabályalkotókat, napjainkban azonban ennél többről van szó. Korunk digitális vívmányai a megjelenésüket követő páratlanul rövid idő alatt átfogóan alakítják át egyéni és társadalmi életünk folyását. Érezhető, hogy a folyamatok kibontakozását követően eljött a társadalmi szintű reagálás ideje. A kérdés aktualitását jelzi, hogy az utóbbi időben – egyes nemzeti jogalkotási előkészületek mellett – az Európai Unió több releváns szabályozási koncepcióval is előállt: előbb a digitális szolgáltatásokra és piacokra, köztük az online platformokra, majd a mesterséges intelligencia alkalmazásának regulációjára vonatkozó elképzeléseket tett közzé. A globális cégóriásokkal szembeni közös uniós jogalkotási folyamat megindulása fontos fejlemény, és a koncepciók részletei is tanulságosak, először azonban a szabályozás lényegét érintő távlatosabb következtetéseket érdemes levonnunk. Mit tanulhatunk a legújabb technológiákra vonatkozó szabályozási igények megszületésének történetéből? Két dolgot mindenképp.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a nagy figyelmet kiváltó egyetemi eljárás kapcsán.
Ezen a hétvégén átlépte a másfélmilliót azoknak a száma, akik letöltötték a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Az egyetem kommunikációs osztálya a Telex megkeresésére azt is közölte, a miniszterelnök politikai igazgatója „nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát”.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A fideszes politikus nem kertelt a szír elnökről szóló álhír kapcsán.
A kérdőív online is kitölthető.
