Ősidők óta izgalmas kérdés, ki, mikor és milyen értékek mentén adjon magatartási szabályokat egy közösségnek. Az alapkérdés kortól függetlenül ugyanaz: a társadalmi együttélés keretében mely körben, milyen szempontok alapján érezzük szükségesnek, hogy kötelező erejű szabályokkal korlátozzuk a társadalom tagjainak szabad cselekvését. Jóllehet a mérlegelés alapkérdése kortól független, minden kornak megvannak a sajátos kihívásai, amelyek a szabályozás természetének más és más aspektusára irányítják figyelmünket. Így van ez a legújabb technológiák megregulázásakor is.
A technológiai fejlődés, amióta világ a világ, reagálásra készteti a szabályalkotókat, napjainkban azonban ennél többről van szó. Korunk digitális vívmányai a megjelenésüket követő páratlanul rövid idő alatt átfogóan alakítják át egyéni és társadalmi életünk folyását. Érezhető, hogy a folyamatok kibontakozását követően eljött a társadalmi szintű reagálás ideje. A kérdés aktualitását jelzi, hogy az utóbbi időben – egyes nemzeti jogalkotási előkészületek mellett – az Európai Unió több releváns szabályozási koncepcióval is előállt: előbb a digitális szolgáltatásokra és piacokra, köztük az online platformokra, majd a mesterséges intelligencia alkalmazásának regulációjára vonatkozó elképzeléseket tett közzé. A globális cégóriásokkal szembeni közös uniós jogalkotási folyamat megindulása fontos fejlemény, és a koncepciók részletei is tanulságosak, először azonban a szabályozás lényegét érintő távlatosabb következtetéseket érdemes levonnunk. Mit tanulhatunk a legújabb technológiákra vonatkozó szabályozási igények megszületésének történetéből? Két dolgot mindenképp.
Az egyetem kommunikációs osztálya a Telex megkeresésére azt is közölte, a miniszterelnök politikai igazgatója „nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát”.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
A civil játékosok mellett celebpárok is bemutatkoznak majd a produkcióban.
„Tegnapelőtt is elmentünk bulizni” – dicskszik a hangfelvételen a Tisza Párt elnöke.
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
