A hazai gyermekvédelmi jogszabály európai viszonylatban is jó, ám a gyakorlati megvalósításban sok munka vár még ránk. Benyusz Márta gyermekjogi szakértővel beszélgettünk.
2021. május 19. 13:39
p
0
2
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Ha nem tetszik, mehettek az ombudsmanhoz” – hallottam gyerekkoromban nagyon sokszor. Hozzám hasonlóan sok ezer gyerek nőhetett fel az országban úgy, hogy értesült a gyerekjogok létezéséről, de arról, ténylegesen mit jelent e fogalom, nem sokat tudott. Ezt Benyusz Márta gyermekjogi szakértő saját tapasztalatával támasztja alá: „Nemrég tartottam egy előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen arról, hogy az ókori Athénban miként valósulhattak meg a gyerekjogok. Az elején megkérdeztem a harmincfős hallgatói csoportot, hányan hallottak tizennyolc éves koruk előtt arról, hogy vannak jogaik. Négyen tették fel a kezüket, és közülük egy tanuló volt, aki az iskolában hallott a témáról. Siralmas számok ezek harminc évvel az ENSZ gyermekjogi egyezményének elfogadása után, amely kimondja, hogy minden gyereket edukálni kell e téren. Ráadásul nemcsak a gyerekek, legtöbbször a szülők sem hallanak a gyermekjogokról.”
Nemcsak a gyerekek, legtöbbször a szülők sem hallanak a gyermekjogokról”
Márta a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet európai uniós és nemzetközi jogi főosztályának vezetője, mellette PhD-hallgató és a Magyar Szerzetesi Elöljárók Konferenciájának Irodája szerződtetett gyermekjogi szakembere. Legyen szó civil, állami vagy egyházi környezetről, minden munkájában a helytelen berögzült szokások megváltoztatásán dolgozik. Különböző munkaterületein a gyermekjogok több aspektusába is belelát: ismeri a tudomány álláspontját, az érintett szakemberek nehézségeit és feladatait, ahogy a jogalkotás kihívásait is. Otthon két kislánya mellett a gyakorlatban is tesztelheti magát. Azt vallja, az anyai létet megtapasztalva érti igazán a gyerekeket, tud valóban jó gyermekjogász lenni.
Charlie Peters 2023-as dokumentumfilmjének hatására országos vizsgálatot rendelt el Keir Starmer brit miniszterelnök, miután évtizedekig védtelenek voltak a szisztematikus nemi erőszak áldozatai, főként kiskorú fehér lányok. A GB News riporterével a sokáig lappangó jelenség okairól beszélgettünk.
Az Egyesült Királyság példája megmutatja, mi történhet, ha egy állam nem védi meg a leggyengébbeket, és nem figyel oda, hogy kiket enged be az országba.
Egy, a Budapesti Büszkeség felvonuláson megkérdezett pedagógus is azt felelte munkatársunknak, hogy már óvodáskortól javasolt lenne véleménye szerint a gyermekek érzékenyítése a témában.