A 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd terjedelmében szerény, de jelentőségében és súlyában annál emlékezetesebb életművet hagyott maga után. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy nemzedékének és a modern magyar költészetnek egyaránt a legnagyobbjai közé tartozott. Fájdalmasan korai halála – Térey Jánoshoz hasonlóan – sem láttatja torzóként, félbehagyottként munkásságát. Amit ránk hagyott, így teljes, így van dolgunk vele. Borbély Szilárd elsősorban költőként vált ismertté, pályáját verseskötetekkel indította, prózai munkái csupán a halála előtti néhány évben jelentek meg.
Költészete a kezdetektől mélyen megérintett, mert leplezetlenül tárta fel az elhagyatottság, a kín és a szenvedés bugyrait. Pedig nem tett mást, mint hogy szenvtelen mondatokban számolt be arról, ami mindnyájunk számára hétköznapian ismerős.
Az ember nem szívesen szembesíti önmagát mindazzal, ami a lelke mélyén kavarog. Borbély Szilárd művei cseppet sem szórakoztatják az olvasót, nem vicceskednek, nem andalítanak el. Költészetében folyamatosan a gyengeségére emlékezteti az embert. A gyengeségre való emlékeztetésben rejlik az ereje. S hogy honnan származott ez az erő, arra talán regénye, a nemrég a Jelenkor Kiadónál elinduló életműsorozatának első köteteként újra megjelent Nincstelenek adhat választ. Ezt a könyvet 2013-ban adták ki először, és már akkor látszott, hogy jelentős írói teljesítmény. Az azóta eltelt szűk évtized pedig egyértelműen igazolta, hogy a kortárs magyar irodalom egyik legerősebb, legmegrendítőbb prózai munkáját írta meg Borbély Szilárd.
A Libri Talent első, sikerrel zárult évadát követően a jövőben még több irodalmi tehetség jut lehetőséghez, a pályázatokat szeptember végéig várják, idén meseírók is jelentkezhetnek.
A nagy dán meseíró a nyomorból tört a világhírre hosszú élete során, emésztette a magány és a különcség, a bordélyházakban nem járt sikerrel, a magyarokról viszont hízelgő véleménnyel volt.
Reke Balázs karaktereinek dobog a szíve, párbeszédei hitelesek, mondatai sallangmentesek, története átélhető, és a Gonosz egyfolytában visszhangzik bennünk.
Tarr filmjében (filmjeiben) egy eleve roncsolt állapot az alap, és ez a roncsoltság fut ki aztán valahová. Jó kérdés, hogy hová. Győrffy Ákos írása.
A magyar történelem felidézését a Sasnak körme között című, Zrínyi Ilonáról szóló regényével indította meg.
Az is izgalmasabb, mint a zenészek, akik eladták a lelküket az ördögnek. Király-Kiss Miklós írása.
A kommunikáció elindult, a megegyezés esélye továbbra is fennáll, a fegyverszünet lehetősége közelebb van, mint az alaszkai találkozó előtt!
Az ukrán sajtó szerint ez nyílt utalás Ukrajna „elfogyasztására”.
