Egyre közelebb a nyitáshoz

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

„El akarjuk kerülni a harmadik hullámot, bármilyen enyhítés újabb drasztikus korlátozásokhoz vezethetne” – ezzel indokolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány március elsejéig meghosszabbította az érvényben lévő szigorításokat. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt is világossá tette, hogy amíg nincsen tömeges oltás, maradnak a korlátozások. A kormányfő múlt heti nyilatkozata szerint jól haladunk, mostanra az egészségügyben és a szociális otthonokban dolgozók és élők is sorra kerültek, a héten pedig új szakasz indult, elkezdődött a lakosság regisztrációalapú oltása. Ha nem jön kínai vakcina, a miniszterelnök számításai szerint március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltani, ha pedig megérkezik, dupla ennyit. Az orosz vakcinával kiegészülve még gyorsabbak lehetünk, és húsvétkor „már a nyitás bizonyos kérdései” is előkerülhetnek. A Mandiner igyekszik tisztába tenni néhány dolgot az elérhető oltóanyagokkal kapcsolatban.

Milyen vakcinák állnak rendelkezésre?
Alapvetően négyféle oltóanyag érhető el jelenleg. Az egyik típusú az mRNS-technikát alkalmazó szer, ilyen a Moderna- és a Pfizer–BioNtech-vakcina, amellyel itthon is oltanak. A másik az úgynevezett vektorvakcina, amely valamilyen nem szaporodó csimpánz- vagy humánadenovírus segítségével váltja ki a védőhatást. Ebbe a körbe tartozik az oxfordi és az orosz oltás. Utóbbi behozatalát és alkalmazását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) bő két hónapos értékelési munkát és a gyártóhely megtekintését követően a múlt héten engedélyezte. Ebből be is vásároltunk, összesen 2 millió adag érkezik majd hazánkba. Az egyébként Angela Merkel német kancellár és egészségügyi minisztere által is támogatott orosz vakcináról számos rémhír jelent meg a sajtóban, ám a gyógyszerészeti hatóság nyomatékosította: az oltóanyagról a kockázatok és az előnyök maradéktalan mérlegelésével, több belső, illetve külső szakértői vélemény figyelembevételével döntöttek. A következő lépésként a vakcinának át kell esnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumi vizsgálatán, ami körülbelül három hetet vesz igénybe. Léteznek még úgynevezett peptidalapú oltóanyagok, ezek a koronavírus fehérjéit juttatják a szervezetbe, és így váltják ki a védekező reakciót. Bár rendkívül korszerű technológiájúak, egyelőre kevés helyen alkalmazzák őket, és csupán kísérleti jelleggel. Rendelkezésre áll továbbá hagyományos technológiával készült oltóanyag is, mint amilyen a kínai Sinopharmé, ez inaktivált koronavírus segítségével fejti ki hatását. Ennek múlt héten adott zöld jelzést az OGYÉI; ez az oltóanyag ugyancsak össztűz alá került a napokban.

Nagy port kavart, hogy Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professor emeritusa azt nyilatkozta a Válasz Online-nak: „A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” Kijelentését azzal indokolta, hogy a koronavírus nagyban eltér az influenza kórokozójától, amely ellen hasonló technológiájú vakcinával védekezünk; az influenzával szemben a SARS-CoV-2 autoimmun folyamatok beindítására képes „lopakodó” kórokozó. Duda Ernő a Mandinernek már jóval árnyaltabban fogalmaz. Szerinte a kínai vakcinák „rendkívül hatásosak, megvédenek minket a koronavírussal szemben”, ám – noha egyelőre nem tudunk ilyen esetről – nincs kizárva, hogy hónapokkal vagy évekkel később a beoltottak nagyon kis százalékánál jelentkezhetnek autoimmun folyamatok. Arra a felvetésünkre, hogy miközben az emberek „nagyon kis százalékát” féltjük ettől a tudományosan még nem bizonyított folyamattól, addig rengetegen halnak meg a koronavírus miatt, elismeri: „inkább a kínai vakcina, mint a megbetegedés”.