„Nem kérünk a kommunistákból!” – Schmidt Mária reagált a Salis-ügyre
A XXI. Század Intézet főigazgatója szerint, ha „az EP nem adja ki ennek a bűnözőnek a mentelmi jogát, akkor verőbrigádok járhatják majd Európa utcáit”.
Véghajrában a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés: a Minority SafePack felháborító negligálása csak fokozta az aláírási kedvet a szervezők szerint. A székelyek szövetségben vannak, de nem mindenben egy az útjuk az Európai Parlament katalán–baszk–északír–korzikai „önrendelkezési csoportjával”.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Emlékezetes volt május első néhány napja azoknak, akik szívükön viselik az őshonos nemzeti közösségek ügyét: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő felületén percről percre százasával nőtt a szignók száma. A nemzeti régiók ügyének Brüsszel elé viteléhez azonban hét országból is kellett volna hozni a minimumszámokat, ami, dacára a több mint egymillió szignónak, akkor nem sikerült.
Most megtörténhet a csoda, hiszen hétből hat állam már „bezöldült”: Magyarország, Románia és Szlovákia, majd Horvátország, Észtország és Svédország. Spanyolország irgalmatlan iramban jön fel, a legfrissebb öt aláírásból négy mindig biztosan onnan érkezik – pontosabban Katalóniából. Közel a február 7-ei határidő, jelen sorok írásakor már csak ötezer szignó hiányzik az országból – annyi, amennyit az SZNT külügyi megbízottjának beszámolója szerint egy bő hét alatt összeszedtek. „Csak így tovább, és meglesz!” – fogalmaz lapunknak Dabis Attila.
A siker mögött a rengeteg aprómunka mellett két fő tényezőt lát az SZNT megbízottja. Egyrészt sikerült végre megszólítani a katalánokat a saját újságjaikban és a közösségi médiában, főként a Twitteren fizetett hirdetésekkel, ismert emberek bevonásával. Közéleti figurák mellett a baszk kormányzó párt EP-képviselője, Izaskun Bilbao Barandica, sőt még Carles Puigdemont katalán elnök is aláírásra buzdított a nemzetiregiok.eu oldalon. „Felismerték, hogy a saját érdekeikért is küzdenek például a kezdeményezés azon követelésével, hogy a nemzeti régiók nyelve – így az övék – váljon az EU hivatalos nyelvévé is, hiszen egy katalán, egy baszk vagy egy korzikai semmivel nem alacsonyabb rendű, mint egy spanyol vagy egy francia. Vonzó lehetett, hogy már több mint 1,3 millió szignó összegyűlt, s hetedik tagállamként a királycsináló sem hálátlan szerep” – sorolja Dabis. A siker másik összetevője, hogy az emberek a covid első hullámától eltérően – amely lábon lőtte a személyes szignógyűjtést – immár belakták a virtuális tereket, s így a netes eszközök nagyobb hatásfokkal működtek náluk.