Ígéretéhez híven Joe Biden az elnöki beiktatásának napján megkezdte Trump szigorú bevándorláspolitikájának felszámolását. A hírre rögtön újra elindultak a közép-amerikai migránskaravánok is, ami tovább bonyolítja Mexikó és az Egyesült Államok amúgy is összetett szomszédi viszonyát.
Leimeiszter Barnabás írása a Mandiner hetilapban.
„Megépítjük a falat, és Mexikó fog fizetni érte” – jól emlékszünk még a 2016-os Trump-nagygyűlések népszerű szlogenjére, ahogyan a milliárdosnak az „erőszaktevő, bűnöző” mexikóiakkal kapcsolatos kijelentéseire is, amelyekkel útjára indította kampányát. Donald Trump programjának központi eleme volt az ígéret, hogy móresre tanítja Mexikót, ehhez képest elnöksége alatt az Egyesült Államok meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt déli szomszédjával – olyannyira, hogy kollégája, Andrés Manuel López Obrador (népszerű rövidítéssel AMLO) tavaly júliusban kijelentette: a két ország „soha nem volt közelebb egymáshoz”.
Szomszédok
A korábban Mexikóváros polgármesteri tisztségét viselő, majd a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) nevű balközép formációból kiválva a Nemzeti Megújulási Mozgalom (Morena) nevű korrupcióellenes, balpopulista alakulatot megalapító López Obradort 2018-ban választották elnökké a nemzetközi baloldal nagy örömére. A The Conversation szerzője akkor azt vizionálta, hogy AMLO megválasztásával az Egyesült Államok nem tudja többé megfélemlíteni Mexikót, az új elnök korábban ugyanis gyakorta kritizálta Washington „arrogáns, rasszista” bevándorlási politikáját, és bírálta elődjét, Enrique Peña Nietót, amiért az meghunyászkodik az amerikai elnök előtt. López Obrador arról is beszélt, hogy elnöksége alatt Mexikó nem végzi el többé Trump „piszkos munkáját” – utalva ezzel arra, hogy Peña Nieto szigorított Mexikó déli határának őrizetén –, és megvédi a menekültek jogait. Ha az amerikai elnök további csapatokat küld a mexikói határra, ő fehérbe öltözött mexikóiak seregét küldi oda, a falépítés ügyében pedig az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága előtt tiltakozik majd – ígérte.
Mexikó vált Amerika falává”
Mindebből nem valósult meg semmi, sőt López Obrador jobb kapcsolatot épített ki Trumppal, mint Peña Nieto. Egyes liberális véleményformálók ezt a két elnök populista beállítottságából vezetik le, mások azt hangsúlyozzák, hogy López Obradort kevéssé érdekli a külpolitika, az erőviszonyokat és az ország Amerikának való gazdasági kitettségét felmérve pedig nem ítélte bölcsnek nekimenni az északi szomszédnak. Konfliktushelyzetben a mexikói elnök rendre meghajolt Trump akarata előtt. A legfeszültebb pillanatok 2018–2019-ben jöttek el, amikor Hondurasból, Guatemalából, El Salvadorból és Nicaraguából közösségi médián szervezkedő migránsok százai-ezrei keltek útra az Egyesült Államok felé (nota bene: a hosszú út során szétmorzsolódó migránskaravánoknak csupán kis része jutott el végül az amerikai határhoz). Végül Trump 2019 májusában a Twitteren fenyegette meg Mexikót: ötszázalékos büntetővámot fog kivetni az országból származó termékekre, amennyiben nem kezd valamit a bevándorlási krízissel.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Erik Tegnér bűne az volt, hogy cikkében bemutatta, hogyan használják ki a kiskapukat a migránsok érdekében.
A Tisza Párt hívei csak úgy, mint Európa legtöbb pártjának legtöbb szavazója, kivételes felháborodással reagál bárkire, aki ezt a témát csak kicsit is bonyolultabban látja.
A társházigazda a második meccsét is megnyerte a világbajnokságon.
A Spectator szerint Trumpnak nem túl nemes céljai vannak azzal, hogy az alelnök nevét aggatja a megállapodásra.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Még több szereplő, még több konfliktus, de a frissesség részben elveszett.
A rekordalacsony vízállás miatt fél rakománnyal járnak a hajók.
