Bivalyerőstől a verhetőig – kit tud legyőzni Marco Rossi válogatottja a csúcson maradásért?
Ön szerint ki lenne a legjobb ellenfél a magyar labdarúgó-válogatottnak? Szavazzon!
Az utóbbi hetekben borzalmas hírek rázták meg az európai közvéleményt: terrortámadás történt Bécs belvárosában, a nizzai Notre-Dame-ban gyilkolt egy késes merénylő, korábban pedig egy francia történelemtanárt fejeztek le. Közös motívum ezekben, hogy az elkövetők iszlám fundamentalisták, a támadások forrásvidéke pedig szélsőséges és intoleráns világnézetükben kereshető.
Talán a tragikus események egymásutánisága és brutalitása lehet csak meghökkentő számunkra, a terrortámadások ténye kevésbé. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a lassú demográfiai átrendeződés, az iszlám térnyerése kontinensünkön és az együttélés anomáliái olyan merényletekhez vezetnek, ahol szinte kivétel nélkül az őslakosok jelennek meg áldozatként. A lángoló utcák, az enklávéként működő városrészek, a szórványos pogromok és az egyre sűrűbb merényletek ideig-óráig felborzolják a kedélyeket, ilyenkor születnek a józan elemzések és a keserű feleszmélések. Az agendát azonban hamar átmossa a BLM mozgalom, a történelemrelativizáló és tudatformáló törekvések, a genderlobbi elnyűhetetlen működése.
A közbeszéd ilyetén tematizálása, a problémakörök fontossági sorrendje pedig az európai civilizáció végelgyengülését mutatja. Amíg a parázs viták fókuszában a harmadik (negyedik) nem számára kialakítandó mellékhelyiségek állnak, amíg szobrok döntögetésével és regények gondos kilúgozásával törődik az európai szellem, addig a háttérben megállíthatatlanul zajlanak a hagyományos életközösségek eróziói, a nagy civilizációs átrendezés mindennapos részfolyamatai.