A szünet nélküli digitális kommunikáció a többiekhez való kényszeres hasonuláshoz vezet. Az erőszakos konszenzus a többségitől eltérő minden világképet gyűlölet tárgyává tesz. Ez a konformitás önkényuralma – vallja a sztárfilozófus, aki eredetileg kohászatot és teológiát tanult.
Byung-Chul Han szöuli születésű, évtizedek óta Európában élő baloldali filozófus, a neoliberalizmus kérlelhetetlen kritikusa. Életútjának egyedi és felettébb szórakoztató motívuma, hogy ifjúként hazájában kohászatot, Németországban pedig katolikus teológiát tanult. Eddigi legismertebb munkája a 2015-ös A kiégés társadalma volt, a Pszichopolitika már szerzőnk tizenhatodik könyve.
Han szerint a 21. századi hatalomgyakorlás algoritmusa a neoliberális kapitalizmus és a fejlett technológiák házasításából születő pszichopolitika.
Utóbbi zsenialitásának kulcsa, hogy – szemben az előző korok elnyomó rendszereivel – látszólag nem büntetésre, hanem egyenesen kényeztetésre épül. Fő eszköze a játékos kommunikációra épülő érzelmi manipuláció. Egyénként szabadnak érezzük magunkat, magunk osztjuk meg a legkülönfélébb alkalmazásokban az adatainkat, amelyekkel aztán a techmonopóliumok kereskednek. Közben a polgárból árucikk válik, új életterünk a „digitális panoptikum”, berendezkedésünk pedig az „átláthatóság diktatúrája”.
E mostanra jól ismert – s az utóbbi hetek netflixes sikerfilmje, a Társadalmi dilemma által is taglalt – problémánál azonban Han mélyebbre ás. Könyve keserű és szókimondó stílusban tárgyalja a technológiai alapú kapitalizmus politikai viselkedésre gyakorolt hatását, aminek során a közösségközpontú szemléletet az egyéni fogyasztó kizárólagos nézőpontja váltja a demokráciákban. A politikára nem közös ügyként vagy saját felelősségként, hanem egyfajta klasszikus piaci szolgáltatásként tekintünk, ahol a vásárlói magatartás kimerül a termékre való panaszkodásban. Nem csodálkozhatunk, hogy maguk a politikusok is elkezdtek mint vásárlókra tekinteni a választóikra.
Kutatások bizonyítják, másképp dolgozza fel az agy a nyomtatott és a digitális szövegeket. Az utóbbi időben ismét felértékelődött az olvasás és főleg a könyvolvasás szerepe.
A szinkron hiánya okozza mentális problémáinkat, a túlevést vagy éppen baráti kapcsolataink megritkulását is – állítja új könyvében az evolúciós pszichológia magyar professzora.
A magyar történelem egy fontos darabjával is meglepte a miniszterelnök a katolikus egyházfőt.
Nem ez az első mű, amely a Tisza vezér karrierjét taglalja.
Ki is ez a már megjelenésében is karakteres, titokzatos, az olvasót híresen hosszú mondataival megbabonázó szerző? Kísérletet teszünk a válaszadásra. Győrffy Ákos írása.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Mi van, ha az élet, az intelligencia és a technológia fogalmai valójában ugyanazt jelentik? Ha a természetes és a mesterséges intelligenciák működése mind ugyanazokon a matematikai törvényeken nyugszik – ha a világ központi képessége a számítás?
Egészen hihetetlen fordulat lenne.
