A szünet nélküli digitális kommunikáció a többiekhez való kényszeres hasonuláshoz vezet. Az erőszakos konszenzus a többségitől eltérő minden világképet gyűlölet tárgyává tesz. Ez a konformitás önkényuralma – vallja a sztárfilozófus, aki eredetileg kohászatot és teológiát tanult.
Byung-Chul Han szöuli születésű, évtizedek óta Európában élő baloldali filozófus, a neoliberalizmus kérlelhetetlen kritikusa. Életútjának egyedi és felettébb szórakoztató motívuma, hogy ifjúként hazájában kohászatot, Németországban pedig katolikus teológiát tanult. Eddigi legismertebb munkája a 2015-ös A kiégés társadalma volt, a Pszichopolitika már szerzőnk tizenhatodik könyve.
Han szerint a 21. századi hatalomgyakorlás algoritmusa a neoliberális kapitalizmus és a fejlett technológiák házasításából születő pszichopolitika.
Utóbbi zsenialitásának kulcsa, hogy – szemben az előző korok elnyomó rendszereivel – látszólag nem büntetésre, hanem egyenesen kényeztetésre épül. Fő eszköze a játékos kommunikációra épülő érzelmi manipuláció. Egyénként szabadnak érezzük magunkat, magunk osztjuk meg a legkülönfélébb alkalmazásokban az adatainkat, amelyekkel aztán a techmonopóliumok kereskednek. Közben a polgárból árucikk válik, új életterünk a „digitális panoptikum”, berendezkedésünk pedig az „átláthatóság diktatúrája”.
E mostanra jól ismert – s az utóbbi hetek netflixes sikerfilmje, a Társadalmi dilemma által is taglalt – problémánál azonban Han mélyebbre ás. Könyve keserű és szókimondó stílusban tárgyalja a technológiai alapú kapitalizmus politikai viselkedésre gyakorolt hatását, aminek során a közösségközpontú szemléletet az egyéni fogyasztó kizárólagos nézőpontja váltja a demokráciákban. A politikára nem közös ügyként vagy saját felelősségként, hanem egyfajta klasszikus piaci szolgáltatásként tekintünk, ahol a vásárlói magatartás kimerül a termékre való panaszkodásban. Nem csodálkozhatunk, hogy maguk a politikusok is elkezdtek mint vásárlókra tekinteni a választóikra.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Tudjuk, hogy Szájer politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, most azonban megismerhetjük az eredeti szándékait. Könyvajánló.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
