A szünet nélküli digitális kommunikáció a többiekhez való kényszeres hasonuláshoz vezet. Az erőszakos konszenzus a többségitől eltérő minden világképet gyűlölet tárgyává tesz. Ez a konformitás önkényuralma – vallja a sztárfilozófus, aki eredetileg kohászatot és teológiát tanult.
Byung-Chul Han szöuli születésű, évtizedek óta Európában élő baloldali filozófus, a neoliberalizmus kérlelhetetlen kritikusa. Életútjának egyedi és felettébb szórakoztató motívuma, hogy ifjúként hazájában kohászatot, Németországban pedig katolikus teológiát tanult. Eddigi legismertebb munkája a 2015-ös A kiégés társadalma volt, a Pszichopolitika már szerzőnk tizenhatodik könyve.
Han szerint a 21. századi hatalomgyakorlás algoritmusa a neoliberális kapitalizmus és a fejlett technológiák házasításából születő pszichopolitika.
Utóbbi zsenialitásának kulcsa, hogy – szemben az előző korok elnyomó rendszereivel – látszólag nem büntetésre, hanem egyenesen kényeztetésre épül. Fő eszköze a játékos kommunikációra épülő érzelmi manipuláció. Egyénként szabadnak érezzük magunkat, magunk osztjuk meg a legkülönfélébb alkalmazásokban az adatainkat, amelyekkel aztán a techmonopóliumok kereskednek. Közben a polgárból árucikk válik, új életterünk a „digitális panoptikum”, berendezkedésünk pedig az „átláthatóság diktatúrája”.
E mostanra jól ismert – s az utóbbi hetek netflixes sikerfilmje, a Társadalmi dilemma által is taglalt – problémánál azonban Han mélyebbre ás. Könyve keserű és szókimondó stílusban tárgyalja a technológiai alapú kapitalizmus politikai viselkedésre gyakorolt hatását, aminek során a közösségközpontú szemléletet az egyéni fogyasztó kizárólagos nézőpontja váltja a demokráciákban. A politikára nem közös ügyként vagy saját felelősségként, hanem egyfajta klasszikus piaci szolgáltatásként tekintünk, ahol a vásárlói magatartás kimerül a termékre való panaszkodásban. Nem csodálkozhatunk, hogy maguk a politikusok is elkezdtek mint vásárlókra tekinteni a választóikra.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Új kötet mutatja be: egyáltalán nem volt olyan nagy titok a németek népirtó politikája, gyakorlatilag bárki, aki akart, értesülhetett az eseményekről.
A 167 ezer követővel rendelkező csapat ellen már több eljárást is indítottak.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
Elhallgattatnák a vidéket – több százezres közösségeket vágtak le egy gombnyomással.
És ez csak a jéghegy csúcsa, ha a tiszás EP-képviselő anyagi javairól van szó.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Dornfeld László vezető elemző szerint az Európai Unió Bírósága egy „aktivista szervezet”, amely már régóta igyekszik a saját eszközeivel előmozdítani azokat a politikai ügyeket, amelyeket fontosnak tart. Ilyen a nemváltoztatás kötelező engedélyezése is, melyről nemrég született ítélet.
