Nem kell félnetek jó lesz?

Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) október 6-án kötelezettségszegést állapított meg Magyarországgal szemben a lex CEU kapcsán. Erre a felsőoktatási törvény 2017-es módosítása miatt került sor, amely szigorúbb előfeltételekhez kötötte az Európai Unió – egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség – szempontjából külföldinek minősülő felsőoktatási intézmények honosítását.

A módosítás értelmében Magyarországon csak úgy működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A módosítás előírja továbbá azt is, hogy a külföldi felsőoktatási intézménynek a küldő országban – tehát ahol székhellyel rendelkezik – ténylegesen államilag elismert felsőoktatási képzést kell folytatnia.

Októberi ítéletében a bíróság azt állapította meg, hogy Magyarország a fenti módosítással a szolgáltatások kereskedelmének szabadságát korlátozta – csak épp nem az uniós, hanem a nemzetközi jog talaján. Az ítélet precedensértékét épp ez a tény teremti meg, továbbá az az érvelési logika, amellyel a bíróság a fenti következtetésre jutott.

Az Európai Unió legfőbb ítélkező szerve ugyanis Magyar­ország kötelezettségszegését nem közvetlenül az uniós jogból vezette le, hanem közvetett módon a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogszabályi környezetéből – egészen konkrétan a WTO-t létrehozó egyezmény mellékletét képező, a Szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) szövegéből.