Ideológiai túlkapások tudományos köntösben

Húsz évvel ezelőtt nagy célokat fogalmaztak meg az akkor még tizenöt tagországot számláló Európai Unió vezetői: a világ legversenyképesebb gazdaságává kívánták tenni az EU-t. Utólag nehéz eldönteni, hogy az uniós vezetők a helyzetértékeléssel, a politikai realitások érzékelésével vagy a szerencsével álltak hadilábon. Az úgynevezett lisszaboni célokból ugyanis az eltelt húsz évben nem sok minden valósult meg. Kétségtelen: az uniós döntéshozók nem mérték fel megfelelően a 2004-et követő bővítések által támasztott kihívásokat. Nem látták, nem láthatták előre a 2008-as világgazdasági válság érkezését és annak 
– részben a rossz válságkezelésből fakadó – következményeit. 

A 2000-es évek elejének hurráoptimizmusában rosszul mérték fel az eurózóna kilátásait, így nem észlelték, hogy Görögország – és több más, döntően mediterrán EU-tagállam – költségvetési fegyelmezetlensége évekre gazdasági stagnálásra ítéli az unió nyugati felének jelentős részét, miközben sosem látott magasságokba löki az ifjúsági munkanélküliséget az EU számos országában. És akkor még nem beszéltünk a koronavírus-járvány okozta idei gazdasági visszaesésről.

Ebben a helyzetben minden lehetőséget, minden, az európai gazdaság versenyképességét növelő, munkahelyteremtő alkalmat meg kellene becsülni. Elvárható, hogy az uniós intézmények minden eurócentet, amely az EU gazdaságának növelését szolgálja, és a globális versenyben való helytállását segíti elő, hatékonyan költsenek el. A lisszaboni célok megfogalmazása óta nem született olyan uniós dokumentum, terv, stratégia, amely ne az innovációban látta volna az EU gazdaságának kitörési pontját. Az innovációban pedig kiemelt szerepet szántak a gazdasági életben is alkalmazható, eredményeket hozó tudományos kutatásoknak.

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) 2007-es megalakítása óta azt a célt követi, hogy az általa támogatott tudományos kutatások eredményei növeljék az EU innovációs képességét. A jelenlegi költségvetési időszakban a Horizont 2020 európai uniós kutatási keretprogram zászlóshajójának tekinthető Európai Kutatási Tanács működteti az úgynevezett felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszert. 

Az EKT által koordinált pályázati struktúra nem határoz meg előre kutatási prioritásokat, hanem szabad témaválasztásra épülő finanszírozási rendszerben működik: a támogatható kutatások a tudomány bármely területéről érkezhetnek. A támogatás egyetlen kritériuma a tudományos kiválóság, a cél, hogy színvonalas, tudományos igényű kutatások valósuljanak meg, amelyek akár új iparágak, piacok létrejöttéhez is hozzájárulnak.