Az Európai Bizottság új migrációs javaslata messze áll a kompromisszumostól. Ennél nagyobb baj, hogy a testület újfent bebizonyította: nem célja a megállapodás, a saját – mellesleg nem működő – elképzeléseinek érvényesítése fontosabb az EU védelménél.
Az Európai Bizottság múlt heti migrációs csomagja – saját elmondása szerint – olyan, mint egy háromemeletes ház: foglalkozik az Európai Unión belüli migrációs problémákkal, a külső határok védelmével és az illegális bevándorlókat kibocsátó országok helyzetével is. Aki azonban az utóbbi öt évben követte a migráció kapcsán zajló tagállami vitákat, és mélyebben beleolvasott a mostani javaslatba, az tudja: ez a ház sosem fog megépülni. Az új javaslat – bár a bizottság állítása szerint minden tagállam álláspontját figyelembe veszi – ugyanarra az elvre épül, amely az előző próbálkozásokat is elbuktatta: engedélyezné, hogy illegális bevándorlók is beléphessenek az unió területére. A javaslat szerint ugyanis minden, az EU határaihoz érkező bevándorlót beengednének, és csak azt követően vizsgálnák meg, hogy egyáltalán jogosult-e az itt-tartózkodásra. Amennyiben nem, úgy megkezdődne a visszaküldési eljárás a származási országba, ami az elmúlt években nem volt sikeresnek mondható. Ez nem csupán azt jelentené, a jövőben jelentős erőforrásokat fordítanánk arra, hogy lekenyerezzük a harmadik országokat, hanem azt is, hogy bármikor újra kialakulhatna egy tömeges migráció okozta válsághelyzet.
Érdemes jobban szemügyre venni, pontosan min bukik el minden újabb bizottsági javaslat, amely a széttöredező uniós menekültügyi rendszer helyébe kívánna lépni. Az előző évek fejleményei és egyeztetései azt eredményezték, hogy mára egyre több migrációt érintő kérdésben közeledtek és értenek egyet a tagállamok. E területek közé tartozik a külső határok védelme, a bevándorlókat kibocsátó országokkal folytatott együttműködés szélesítése, illetve az embercsempészek elleni hatékonyabb fellépés. Az Európai Bizottság és számos nyugat-európai tagállam mégis úgy gondolja, hogy akkor lesz csak egy, a mindenki felett álló uniós értékeknek megfelelő menekültügyi rendszere az EU-nak, ha az a következő két alapvetésre épül: minden hányatott sorsút – valódi menekültet és gazdasági migránst egyaránt – beengedünk, illetve értük az összes uniós tagállam közösen vállal felelősséget, azaz kvóták mentén szétosztatnak az országok között. Utóbbi elv az új, múlt heti javaslatban annyit puhult, hogy már nemcsak bevándorlók befogadásával, hanem az illegálisan itt-tartózkodók visszaküldésével is kivehetné egy ország a részét az uniós szolidaritásból. Tekintettel azonban arra, hogy az illegális migránsok visszaküldése nem működik hatékonyan, a végeredmény most is az lenne, hogy ugyanúgy szétosztanák őket a tagállamok között.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
