Biozacskók mellett józanságot is vigyünk magunkkal!

Gacsályi Sára interjúja a Mandiner hetilapban.

„Hatalmas kincs van a birtokunkban: a Kárpát-medencei termőföld rendkívül jó minőségű, ám a konvencionális mezőgazdaság miatt évről évre romlik. Paradigmaváltásra lenne szükség, felismerni azt, hogy a jelenleg élvezett előnyök nem tartanak örökké. Az ipari mezőgazdaság miatt egy ideje túltermelésben vagyunk, vagyis több élelmiszert állítunk elő, mint amennyire szükség van – itt az ideje, hogy fenntarthatóvá is tegyük a termelést. Minél később próbálunk váltani, annál nagyobb árat fizetünk” – vázolja a világtrendeket követő magyar termelési rendszer legnagyobb hibáit Fehér Judit biológus, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és a Magház közösségi hálózat munkatársa.

A szakember a diverzitás fontosságát hangsúlyozza: biztonságosabb, stabilabb lenne a sokféleségen alapuló ellátási rendszer. „Rengetegféle termőhellyel rendelkezünk, ami lehetővé teszi, hogy sokfélét termeljünk. Jelenleg az ehető növényfajoknak és azon belül a fajtáknak csak a töredékét használjuk élelmiszer-termelésre. Ha faji és fajtaszinten is diverzifikáljuk a mezőgazdasági rendszereinket, nagyobb a valószínűsége, hogy mindig lesz mihez nyúlni. Ha például az ÖMKI kísérleteiben is szereplő pelyvás gabonákat és úgy általában a tájfajtákat jobban használatba vennénk, valamelyest biztosíthatnánk a rendszer stabilitását, és sokkal változatosabbá, egészségesebbé tehetnénk az étkezésünket is” – magyarázza.

A Kárpát-medencében termelt ősi fajok és fajták igazi kincsesbányák, elsősorban íz és beltartalmi érték szempontjából, ráadásul a genetikai változatosságuknak köszönhetően sokszor a kórokozóknak is jobban ellenállnak, így ökológiai körülmények között is könnyen termeszthetők – magyarázza Judit.