Sok ország mindenfajta jogi vagy kockázatelemzés nélkül írta alá a nemzetközi beruházásvédelmi egyezményeket, és csak aztán szembesült azzal, hogy ez milyen kockázatokkal és kötelezettségekkel jár – mutat rá lapunknak Lauge N. Skovgaard Poulsen, a University College London professzora.
Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.
A Bounded Rationality and Economic Diplomacy (korlátozott racionalitás és gazdaságdiplomácia, Cambridge University Press, 2015) című könyvében megkísérli feltárni a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények aláírásának hátterében meghúzódó okokat. Az érintett államok tisztában voltak az egyezményekkel járó kockázatokkal és veszélyekkel?
Kiindulópontként fel kell idézni: a legtöbb beruházásvédelmi egyezményt még az előtt írták alá, hogy számottevő beruházásvédelmi vitarendezési eljárást indítottak volna. Ez azt jelenti, hogy az államok nem tudták előre felmérni, hogy a beruházásvédelmi választottbíróságok hogyan fogják később értelmezni az olyan homályos fogalmakat, mint például a tisztességes és méltányos elbánás elve. A könyvben vizsgált fejlődő országok között nagy eltérés volt abban, hogy mennyire értették meg az egyezményeket. Néhány kormány a legkiválóbb jogászokat küldte el a tárgyalásokra, ezek az országok azonban kivételt képeztek. A fejlődő államok nagy többsége egészen a legutóbbi évtizedig nem vette komolyan a nemzetközi beruházásvédelmi egyezményeket. Gazdasági előnyöket várt tőlük, de csak kevesen gondoltak bele abba, hogy milyen kockázatokkal és kötelezettségekkel is járnak. Emiatt számos ország átfogó jogi vizsgálat vagy kockázatelemzés nélkül sietve csatlakozott hozzájuk. A legtöbb esetben ezután döbbentek rá arra, hogy amit a jó barátság jegyében, szimbólumként kötöttek más államokkal, az valójában nem más, mint a gazdasági globalizáció legerősebb tartópillére.
„Az államok nem tudták előre felmérni, hogy a beruházásvédelmi választottbíróságok hogyan fogják később értelmezni az
olyan homályos fogalmakat, mint például a tisztességes és méltányos elbánás elve”
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Az LMP társelnökét nagyon szórakoztatja, boldogságot okoz neki, ahogy a 444 reagált a Tisza-vezér médiáról mondott szavaira.
