Idén a járvány miatt nem tudja fogadni a tömeges zarándoklatot a székelyföldi kegyhely: egy évvel a pápalátogatás után kérdeztük meg az illetékeseket az újabb fejleményekről, a tavaly és idén történtek tanulságairól.
Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.
Minden esztendő elején lázas készülődés veszi kezdetét, hogy megszervezzék a szokásos csíksomlyói búcsút, amelyre évről évre több tízezren zarándokolnak el lelki feltöltődés vagy csodás gyógyulás reményében. Mindez idén sem kezdődött másként, azonban a szervezés váratlan fordulatot vett a járvány megjelenése miatt. Az idei esemény az eucharisztia jegyében zajlott volna, de a pandémia miatt végrehajtott egészségügyi döntések következtében a kegyhely most nem fogadhatja a tömeges zarándoklatot.
„Igyekeztünk informálódni, hogy Európának más kegyhelyein, ahol nagyobb zarándoktömegek fordulnak meg, hogyan szerveznek búcsúkat. Végül közös nevezőre jutottunk a helyi szervekkel, hogy idén mi is azt hirdetjük, amit Európa más kegyhelyein: éljük meg a szívünknek a zarándoklatát. Arra kértük a búcsújárókat, hogy maradjanak otthon, és az interneten kapcsolódjanak be a liturgiába. Én hiszem azt, hogy ha kitárjuk a szívünket, és befogadóvá válunk, akkor ebben a formában is kapni fogunk lelki ajándékot” – mondja Urbán Erik, a búcsút szervező erdélyi ferencesek tartományfőnöke.
Tételesen ez azt jelenti, hogy idén a szentmisét a nyereg helyett a csíksomlyói kegytemplomban mutatják be.
„Kevesen tudják, de régen egyébként is ez volt a hagyomány: a csíksomlyói búcsús misét a kegytemplomban mutatták be.
A két világháború között és a régi magyar világban, a Monarchia idején ez volt a szokás. Csak a kilencvenes években került fel a mise a nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz” – emlékeztet Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.
„Az idén egyértelmű volt, hogy a főpásztor szóljon az emberekhez. Ezért választottuk ki Kovács Gergelyt, a nemrég felszentelt gyulafehérvári érseket erre” – magyarázza a ferences testvér. Idén is lesz körmenet és labarumhordozás, de csupán kisszámú kísérő egyházi személyiség és a labarumvivők vesznek majd részt rajta.
A tavalyi pünkösdi búcsú különleges alkalom volt, hiszen egy héttel korábban Csíksomlyóra látogatott Ferenc pápa, ami pár napra a kegyhelyre vonta mind a keresztények, mind a világiak figyelmét. A szentatya szokása, hogy minden útján felkeres egy Mária-kegyhelyet a Szűzanya iránti tiszteletből. „Amikor bejelentették, hogy Ferenc pápa Romániába érkezik, meglátogatja az erdélyi főegyházmegyét, azon belül is saját kérésére Csíksomlyón is tiszteletét teszi, öröm és hála volt bennünk, hogy a mi kegyhelyünket is felkeresi. Ez óriási ajándék volt az erdélyi magyar egyházmegyéknek” – emlékezik vissza Erik testvér.
„Ha testben nem is, lélekben együtt lehetünk”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Példátlan ítélet, példás reakció!
„Nem hátrálunk meg! Ez az üzenetünk Bukarestnek és Európának” – jelentette ki a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
Ilyet se mindennap olvasni!
A radikális Republika politikusa tévévitában mondta el: még ők is túlzásnak tartják a büntetést a dekrétumok kritikájáért.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
