Sokan csodálattal adóznak az őslénykutatóknak, amiért apró csontmaradványokból meg tudják állapítani egy addig ismeretlen faj, netán egy nagyobb élőlénycsoport hajdanvolt létezését és jellemzőit – így jártak magyar kutatók is.
Albert Valéria írása a Mandiner hetilapban.
Nem is gondolnánk, hogy a nagy felfedezésekért sokszor nem kell hetekig tartó ásatásokat végezni. Előfordul, hogy szinte épségben fennmaradt múzeumi kövületek szolgálhatnak meglepő újdonságokkal, mert akadnak köztük olyanok, amelyeket érdemes újból, a korábbiaknál alaposabban körbejárni. Az újabb vizsgálatok alapján a csontmaradványok évmilliókkal ezelőtti drámai változások krónikásai lehetnek.
A hazai őslénytani leletek között ritkaságnak számít az, amikor egy ősi hal teteme nem esett szét darabjaira, hanem egységében maradt ránk. Ez különösen igaz a földtörténeti középidő, a mezozoikum üledékeire, amelyek Magyarország számtalan lelőhelyén kutathatók. „Így amikor merő szerencséből újra felfedeztünk egy különleges halkövületet a Magyar Földtani és Bányászati Szolgálat egyik vitrinjében, nem mentünk el mellette szó nélkül” – emlékezik vissza Szabó Márton, az ősi halak világában járatos kutató. Ezt a tárlóban lévő példányt a Bakonyban, Úrkúton találták, az azóta bezárt mangánbányában, a mangánkincs keletkezése a 183–175 millió évvel ezelőtti időszakra tehető. Sajnos a hal felfedezésének időpontja nem ismeretes, sőt még azt sem lehet tudni, milyen mélyről került elő a bányából, annyi biztos csupán, hogy a 3-as számú aknában bukkantak rá.
„Egyértelműen megfigyelhetők rajta a Dapediiformes rend bélyegei” – avat be a részletekbe az őslénytankutató. Ez a csoport a sugarasúszójú halak egyik kihalt ága, tagjai egykor világszerte benépesítették a tengereket. Méretük az öt centimétertől a mintegy két méterig terjedt. Kerekded körvonalú testük oldalról lapított, fejük rövid, háti és fark alatti úszójuk alapja hosszú lefutású volt. Többféle pikkelytípus boríthatta a testüket, némelyiken nem is volt mindenhol pikkely. Fogazatuk eltérő lehetett, ami arra utal, hogy e halak táplálkozása igencsak változatos volt. Az úrkúti példány egyszerű, kúpos fogai sokféle táplálék fogyasztására alkalmasak lehettek, kemény héjú kagylókat, csigákat is szétroppanthatott velük. Az állat teljes testét jellegzetes, vastag, csillogó, a felületükön zománcszerű pikkelyek borították. „Testi jegyei azt egyértelműsítették, hogy az úrkúti lelet az említett rokonságon belül a Dapedium génuszhoz tartozik” – szögezi le Szabó Márton.
Az evolúció nem (csak) biológiai folyamat: az emberi civilizáció minden aspektusa leírható vele a kultúrától a politikán át a technológiáig. Mitől sikeres egy új applikáció? Miért bukik el egy vállalkozás? Miért van sikerre vagy éppen kudarcra ítélve egy kormányzati reform? Az összetevők mindig ugyanazok – állítja új könyvében egy kanadai tudós.
A kutyákon át vezet az út.
Szabó Balázs független képviselő megelégelte a tevékenységüket.
A Magyarország-Koszovó labdarúgó-mérkőzés után történt az incidens.
„Olyan úton járunk, amely könnyen a Nyugat halálához vezethet, de vissza is vehetjük az irányítást.” Leonardo Orlando francia kutatóval, filozófussal beszélgettünk.
Szép Márton elmondhatja magáról, hogy egy egykori világbajnok játékos sem tudta leszerelni, és ugyanez az ember edzőként elismerte a teljesítményét.
A főpolgármester és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöksége nem tudott érdemi eredményről beszámolni a tárgyalás után.
Nem ezzel a kérésével fog bevágódni a játékosainál.
