Megroppanó turizmus, hatalmas károk a légi közlekedésben, gazdasági lassulás – egyelőre nem tudni, ki lesz a legnagyobb vesztese a koronavírus-járványnak. Miközben egyre súlyosabb a helyzet a világban, nehéz eldönteni, hogy a WHO a betegség terjedése ellen vagy a társadalmi igazságosságért küzd inkább.
Máig sok a megválaszolatlan kérdés a közép-kínai Vuhanból kiinduló koronavírussal kapcsolatban, de egyvalami biztos: a világgazdaság nem fogja sértetlenül átvészelni a mostani időszakot.
Megmarad-e Kína szerepe?
A kínai Hszinhua állami hírügynökség, sejtvén a baj mértékét, abszolút számokat nem is közöl – csak azzal nyugtatja a kínaiakat, hogy a koronavírus „aligha rázhatja meg Kína szerepét a globális ellátóláncban”, mert „nem lesz költséghatékony opció elvinni a termelést Kínából”. Jang Jüan-csing Lenovo-vezérigazgató arról beszél, hogy a járvány hajtotta távmunka, egészségügyi távellátás és online oktatás még segíthet is növelni a tárhelyszolgáltatások eladásait.
Ha a geoökonómiai világrendet nem is írja át a koronavírus, azért az világos, hogy tetemes anyagi veszteségekkel jár majd. A kór kiindulópontjának számító Hupej tartomány névleges GDP-je az IMF adatai szerint csaknem 184 billió forint volt 2018-ban, azaz a kínai bruttó hazai össztermék 4,37 százalékát itt állítják elő, a tartomány 7,8 százalékos gazdasági növekedése 1,2 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. Hogy ezt mennyiben veti majd vissza a koronavírus, az a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szakértői szerint nagyban függ attól, hogy a jelentős exportrendelések beesésének idejére, azaz március–áprilisban sikerül-e megfogni a járványt. Ha igen, akkor nagyon korlátozott lesz a hatása a kínai gazdaságra, ha viszont nem, az fájni fog. Bizakodásra ad okot, hogy az ipari termelés jórészt újraindult: a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság adatai szerint a vas- és acélipari kapacitások 67,4 százaléka, az egyéb fémipari üzemek 86,3 százaléka, az élelmiszer-feldolgozók 70 százaléka és a szénbányák 76 százaléka ismét üzemel. A Teslánál és a FAW-Volkswagen vegyesvállalatnál is zajlik a termelés, az elektromos kütyüket gyártó Honeywell 21 kínai gyárából pedig 18 üzemel.
Pofon a turizmusnak
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Ezt a Kohán Mátyás-írást kötelezővé kell tenni a középiskolákban, mint Kosztolányi Pacsirtáját – remélem, az még kötelező.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
Jön-e a következő világháború Joe Biden döntése után? Tud-e így majd fegyverszünetet kötnie Donald Trump? Milyen hatása lesz Magyar Péter hangfelvételeinek? Heti hírmagyarázat az ügyvéddel, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
