Németország 25 év után
2024 végén Németország mintha elköltözött volna. De hová is? Szerintem Magyarországra. Ugyanis a Nyugat Keletre költözött.
Az Orbán-kormány hátat fordított Európának – áll az Oktatói Hálózat Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019 című jelentésében. A szerzők úgy látják, a jobboldali országvezetés nemcsak a fékeket koptatta el, és az ellensúlyokat szerelte le a magyar demokrácia gépezetéről, hanem előre megfontolt szándékkal, szisztematikusan megtervezett módon megy neki az európai értékeknek. A szerzők magukat természetesen független szakértőknek tartják, a valóság viszont az, hogy a tanulmányban egyértelműen a balliberális narratíva köszön vissza. Számomra a fő kérdés az, mik is az európai értékek, amelyekkel szembemegyünk. Ezen európai értékekre ugyanis nemcsak az Oktatói Hálózat, hanem minden baloldali, liberális értelmiségi és politikus hivatkozni szokott.
Elsőként is kérdés, hogy az európai értékek az Európai Unió értékei-e. Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy az európai értékek az EU alapértékeit jelentik eme kontextusban, hiszen jogi-politikai számonkérhetőségüket latolgatják a Háttal Európának advokátorai. Az EU alapértékeinek azonban van egy paradoxonuk: az unió egy gazdasági-technokrata alapon létrejött államközi együttműködés, amelynek elvileg nincsenek saját értékei, hiszen hivatalosan értéksemleges. Épp ebben áll az egyik gyengesége: ki szeret értéksemleges gazdasági együttműködésekkel azonosulni? Hogy lehetne ilyesmi az állítólag erősítendő közös európai identitás alapja? Van-e technokrata identitás a brüsszeli és strasbourgi irodaházakon és a vállalati székházak üvegfalain kívül? Ráadásul azt is tudjuk, hogy a technokrata értéksemlegesség csak szemfényvesztés.