Elúszott olimpiai kvalifikáció, reménykeltő győzelmek

Izgalmasan indult az új év a magyar sportéletben, a hazai rendezésű vízilabda-Európa-bajnokság aranya előtt a férfi kézisek hozták lázba az egész országot. A csoportkörből veretlenül továbbjutó válogatott olyan sztárcsapatok ellen húzta be a 2012-es olimpiai elődöntő óta elért legjobb eredményét, mint a világbajnoki bronzérmes Szlovénia és az olimpiai bajnok Dánia.

KÉTARCÚ EURÓPA-BAJNOKSÁG

A mutatott játék egyértelműen bizakodásra ad okot, az elért eredménnyel kapcsolatban azonban ambivalens érzéseink lehetnek. Olyan kulcsjátékosok nélkül voltunk kénytelenek Malmőbe utazni, mint Ancsin Gábor, Lékai Máté és Bodó Richárd. A magyar válogatott így az Eb egyik legfiatalabb keretével lépett pályára, a tizenhét nevezett játékosból tizenketten 25 évnél fiatalabbak voltak. A csoportbeosztást látva sokan a pontszerzést is aláírták volna a torna megkezdése előtt, a final fourba jutás és az olimpiai kvóta kapujában állva azonban egy kicsit mindenki csalódott a végeredmény miatt.

Mocsai Lajos szerint a válogatott kezdeti meglepő sikerei és az igazán nagy bravúr előtti utolsó lépés megtételének kudarca mögött ugyanaz a szempont áll. A férfi-kézilabdaválogatottat tizenhét évig vezető szövetségi kapitány elmondása alapján ugyanis a magyar kézilabdázóknak minden világversenyen komoly elvárásoknak kell megfelelniük, az aktuális csapat erősségétől függetlenül a cél legrosszabb esetben is a csoportból való továbbjutás. A Magyar Kézilabda Szövetség döntése alapján azonban ezt a világversenyt a tapasztalat-szerzésre kellett Gulyás Istvánéknak fordítaniuk. Kivételes állapot volt tehát a mostani, teher és várakozások nélküli játék lehetősége, amely így a fiatalok felszabadult és bátor szereplését eredményezte.

A csoportból való továbbjutás és a középdöntőben szerzett újabb két pont után aztán ez a helyzet megszűnt, a válogatott a nem várt sikerek révén pontszerzésnyi távolságba került a legjobb négy közé jutástól. A játékosokra hirtelen nehezedő nyomás minden bizonnyal nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy végül a svéd és a portugál mérkőzés egyikén sem szereztük meg a továbbjutást érő döntetlent. Mocsai Lajos üdvözölte a döntést, hogy a szövetség a csapatépítést és a tapasztalatszerzést jelölte meg célfilozófiájában a világversenyen, szerinte a most lehetőséghez jutó játékosok akár a magyar kézilabda következő évtizedének meghatározó szereplői lehetnek.

KÜLFÖLDI SZTÁROK A MAGYAR BAJNOKSÁGBAN

Nem megkerülhető kérdés, hogy míg az NB I az előző öt évben stabilan a legjobb négy európai bajnokság közé tartozott, ez idő alatt a férfiválogatott immár a második olimpiára nem jut ki. Számos kritika érte a Mol-Pick Szeged, de főleg a Telekom Veszprém igazoláspolitikáját a drága külföldi sztárok miatt, és ezzel együtt újra előkerült a kérdés: nem jutnak-e emiatt kevesebb lehetőséghez a fiatal magyar játékosok, és milyen mértékben segíti a nemzeti válogatott hosszú távú sikerét a magyar bajnokság légiósokkal való megerősítése? Mocsai Lajos szerint abban teljes körű egyetértés van szakmai körökben, hogy a legfontosabb stratégiai cél továbbra is a nemzeti együttes fejlesztése, de „a sikeres nemzetközi szereplés lehetőségét nem lehet elvenni a kluboktól”. Lehet azonban sokféleképpen úgy lehetőséget adni a magyaroknak, hogy az nem érinti a csapat eredményességét. „A topcsapatok külföldi edzői minden pozícióra legalább két külföldi világklasszist igazolnak, így ezekben a tizenhatos keretekben csupán egy-két játékosra korlátozódik a magyarok szerepe” – teszi hozzá.