Régen voltak olyan jók az amerikai–magyar kapcsolatok, mint most – véli Smith Lacey Anna, a washingtoni The Hungary Initiatives Foundation (HIF) vezetője. Az alapítvány a két ország közti civil kapcsolatok építéséből veszi ki a részét ösztöndíjaival.
Szilvay Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
Mióta és mi módon működik a The Hungary Initiatives Foundation?
Az alapítvány 2013 óta működik washingtoni központtal, fontos űrt betöltve a két ország közötti civil kapcsolatok terén. Az alapítótőkénket, tizenötmillió dollárt a magyar kormány tette le, ennek befektetési hozamából úgy gazdálkodtunk az előző években, hogy fokozatosan gyarapodott. Sok amerikai alapítvány működik így, mert stabilitást, a partnerek szempontjából megbízhatóságot jelent. Így kezdettől fogva lehetőségünk volt nyugodtan, megfontoltan és hosszú távra tervezni. A többi régiónkbeli és szinte az összes nyugat-európai államnak van hozzánk hasonlóan működő nonprofit alapítványa, így van egyfajta egészséges versenyhelyzet.
Az alapítvány kuratóriumának neves személyiségek a tagjai. Miért ők, s hogyan nyerték meg őket az „ügynek”?
A tagok mindannyian az amerikai–magyar kapcsolatok zászlóvivői a maguk területén. A kuratórium elnöke kezdettől fogva April Foley, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, akinek fontos érdemei vannak a magyar–amerikai kapcsolatok terén: gondoljunk a pápai NATO-légibázis létrehozására vagy hazánk csatlakozására az amerikai vízummentességi programhoz. Ő a megbízatása lejárta után is lelkes támogatója maradt az országnak, még mindig napi szinten olvassa a magyar sajtó-összefoglalókat, és bámulatos pontossággal ejti ki a legnehezebb magyar neveket is. A kuratóriumunkban szolgál még George Pataki, New York állam volt kormányzója, aki sok figyelmet fordít a diaszpóra fiataljai magyarságtudatának erősítésére és a magyar kisebbségek jogvédelmére. Kurt Volker volt NATO-nagykövet amellett, hogy folyékonyan beszél magyarul, kívül-belül ismeri Washingtont, és Budapestre is rendszeresen visszajár. Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció volt elnöke pedig az amerikai magyar diaszpóra igazi nagyasszonya. Minket erősít még volt főnököm, Martonyi János, akinek az amerikai–magyar kapcsolatrendszer évtizedek óta szívügye, és természetesen elődöm, Fellegi Tamás is, aki az alapítványt útjára indította, és akinek amerikai üzleti jártasságára és egyetemi tapasztalataira mindig tudunk alapozni.
Milyen szerepet játszik a HIF az amerikai magyar közösségek életében?
Amerikában él a legnépesebb magyar diaszpóra, amely értelemszerűen igen sokszínű. Az első néhány évében a HIF komoly összegekkel támogatta magyar közösségek megerősítését, iskolák, cserkészcsoportok, jelentős magyar összejövetelek, kulturális rendezvények láthatóságának, hatékonyságának növelését, mivel akkor a magyar kormány diaszpórát érintő programjai még gyerekcipőben jártak, és az amerikai diaszpóra által csak korlátozottan voltak elérhetők azok a források, amelyek ma már a Bethlen Gábor Alapon keresztül rendszeresen pályázhatók. Kevés olyan amerikai magyar csoport van, amellyel valamilyen módon nem álltunk kapcsolatban mindezek révén. Ez a hálózati tőke fontos erőforrásunk, még ha a diaszpóratámogatásokat és a kapcsolattartást ma már elsősorban a nemzetpolitikai államtitkárság látja is el.
Ezzel megváltozott az anyaország és a diaszpóra viszonya?
Olyan közösségről van szó, amelyről a rendszerváltás előtt a magyar kormány vagy nem vett tudomást, vagy kifejezetten ellenségként kezelte. A kapcsolat előjele határozottan megváltozott. Az amerikai diaszpóra életében fontos fejlemény, hogy a kormány folyamatosan keresi a kapcsolatot, számít a véleményére, odafigyel, és értékeli a vezetők áldozatos, önkéntes munkáját.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
A fehérorosz elnök szerint változatlan a terv.
Sem Oroszország, sem Kína nem tervez részt venni rajta.
Gila Gamliel miniszter a CPAC Hungary vendégeként október 7-ről, a magyar túszokról, az iráni atomfegyverről és az izraeli-magyar barátságról beszélt lapunknak. Interjúnk!
