Hullanak a „politikai nagyvadak” az ellenzék háza táján
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
Bár a veszprémi gimnázium kezdeményezése végül meghiúsult, precedenst teremtett volna Magyarországon, ha egy állami fenntartású középiskolában gendersemleges mellékhelyiség jön létre. Kis lépés az elfogadás irányában, vagy az antropológia meghazudtolása? Megoszlanak a vélemények az ügyről.
Az ország legjobb középiskolája, a veszprémi Lovassy László Gimnázium a legtöbbször kiváló eredményei, a különféle rangsorokon elért helyezései okán kerül be a hírekbe. A múlt év végén azonban más okból lett téma: az iskolában a mozgáskorlátozottaknak szánt mosdóra kihelyeztek egy gendersemleges jelzést, hogy a jövőben ne okozzon kellemetlenséget a vécéhasználat az egyik diákjuk számára. A tábla pár nap múlva lekerült az ajtóról, mivel többen nemtetszésüket fejezték ki a fenntartónak, valamint a helyi fideszes országgyűlési képviselőhöz is érkeztek panaszok. Ártott-e az ügy az iskolának? Mit gondolnak a gendersemleges vécéről a pedagógusok? Kell-e itthon ilyen mellékhelyiség az iskolákban? Alaposan körbejártuk a témát.
PÁRBESZÉDRE LESZ SZÜKSÉG
Mint megtudtuk, a gendersemleges vécé iránti igényt az egyik osztályfőnök jelezte az intézmény vezetőjének. „Olyan megoldásra törekedtünk, amely általánosabban oldja meg minden jelenleg vagy a jövőben nálunk tanuló diák helyzetét, aki nem kívánja használni a férfi- vagy a női vécét” – mondja lapunk érdeklődésére Schultz Zoltán, a Lovassy igazgatója. Hozzáteszi, a mozgássérültmosdó alapvetően is mindkét nem számára rendelkezésre állt, és egyszemélyes, ezért esett rá a választás.
„A cél az volt, hogy mindenkinek elismerjük az alapvető jogait, a helyzetének megfelelő, elfogadó magatartással” – jelenti ki. Kérdésünkre, hogy a döntést megelőzően kikkel egyeztetett, az igazgató rámutat: az iskolavezetés tagjaival és az említett osztályfőnökkel beszélt, a tantestülettel pedig kétszer ismertette a megoldást. „Nem jelezték ellenvetésüket, azokkal a diákokkal pedig, akik aggályokat fogalmaztak meg, és hozzám fordultak, személyesen is beszélgettem” – hangsúlyozza.
Schultz Zoltán emlékeztet, végül a fenntartó, vagyis a helyi tankerületi vezető határozottan kérte, hogy vegyék le a táblát, amit meg is tettek. „A tantestület és a diákok vegyesen fogadták a lépést. Vannak, akik elfogadható, kompromisszumos megoldásnak tekintik, mások meghagynák, és lényegesnek tartanák nemcsak a használhatóság megteremtését, hanem a jelzést is. Az elkövetkező időszakban biztosan fontos nevelési feladatunk lesz a párbeszéd folytatása a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel a nemi identitásról, orientációról” – hangsúlyozza az intézményvezető. Leszögezi, az iskola pedagógiai programjában szerepel, hogy az eredményesség alapja a tanulók és tanárok együttműködésén alapuló, befogadó, nyitott közegben megvalósuló munkavégzés, a tolerancia, annak elfogadása, hogy mindenki másképp egyforma. „A minket ismerők megerősíthetik, hogy ez nálunk nem csak elv. A vécé ügyében is ilyen pozitív szemléletben kívántunk eljárni. Egy közösség erejét, érettségét megmutatja az is, hogyan viszonyul a kisebbségeihez. Úgy gondolom, az iskolánk ebből a nevelési helyzetből is megerősödve kerül ki” – fogalmaz az igazgató.