Svédországból üzenik: ha a magyarok ezt az utat választják, 30 év alatt minden megváltozhat
Százezrek élete lehet a tét.
Öt évvel ezelőtt komoly csatákat sikerült megnyerni a dohányzás elleni harcban, azóta mintha megtorpant volna a lelkesedés. Az idő azonban sürget: évente egy kisvárosnyi honfitársunkat veszítjük el a káros szenvedély miatt. A tőkeerős dohányipar nem ereszt, újabb és újabb fiatalokat célzó termékeket állít csatasorba.
Az egészségügyi államtitkár felhívására Magyarország idén is csatlakozik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezéséhez a füstmentes világnapon: Horváth Ildikó tíz nappal ezelőtt arra kérte a lakosokat, hogy a november 21-ei „Ne gyújts rá!” világnapon senki ne dohányozzon. Az akció célja, hogy felhívják a figyelmet a cigarettázás ártalmasságára. Közhelyes, ezerszer elismételt igazság ez, de a probléma is akut: Magyarországon két és fél millió ember dohányzik, hetven százalékuk tudja is, hogy a dohányzás káros, de vállat von, és azt mondja, ez csak egy rossz szokás. Pedig nemcsak rossz szokásról van szó, hanem sokszor tragikus kimenetelű függőségről – emeli ki az államtitkár által meghirdetett naphoz csatlakozó Kovács Gábor tüdőgyógyász. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint a dohányzás káros hatásait időről időre sulykolni kell egy-egy nevezetes nap kapcsán.
Ahhoz, hogy a nyolcvanas évek óta tartó demográfiai trend megforduljon, a születésszám növelését célzó, aktív családpolitika mellett fontos lenne a halálozások számának csökkentésével is törődni – szögezi le Joó Tamás. Az egészségügyi közgazdász nem alaptalanul sürgeti ezt, hiszen továbbra is minden ötödik honfitársunkat a dohányzás miatt veszítjük el. Ez évente egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. Megdöbbentő szám: hazánkban 1990 óta csaknem egymillió ember halt meg a káros szenvedély miatt kialakuló betegségekben. Százezer főre vetítve nálunk halnak meg a világon a legtöbben tüdőrákban, évente mintegy tízezer új beteget fedeznek fel, és nyolcezer-ötszázan vesztik életüket a súlyos kór következtében. A dohányosok élete átlagosan tíz-tizenkét évvel rövidül meg, nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, agyvérzést, hörghurutot, valamint jóval magasabb náluk az asztma és a diabétesz kockázata is. Ráadásul az egyszeri használat is nagyobb eséllyel tesz függővé, mint a heroin, a kokain és az alkohol.
KOMPLEX NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM