A tél beköszöntével egyre kiélezettebb a helyzet Bosznia-Hercegovina nyugati határszélén: dél-ázsiai, főleg pakisztáni migránsok torlódtak fel, akikkel nem tud mit kezdeni a lehetetlenül bonyolult közigazgatás. Az ország eközben egymással vetélkedő muszlim hatalmak játszóterévé kezd válni.
„Egyetlen normális, észnél lévő pakisztáni sem maradna ebben az országban még huszonnégy órát, ha lehetősége lenne emigrálni” – jelentette ki Hassan Nisar pakisztáni újságíró az országban népszerű Khari baat (egyenes beszéd) című műsorban néhány éve. Kijelentésének igazságát csak megerősíti, hogy egy Gallup-felmérés szerint a pakisztániak 27 százaléka – azaz 57 millió ember – legszívesebben más országban telepedne le. E probléma hullámai most éppen a magyar határtól alig párórányi autóútra, Bosznia-Hercegovina sarkában csapódnak le.
A BIHÁCSI GORDIUSZI CSOMÓ
Január elejétől október végéig 25 675 migráns lépett Bosznia-Hercegovina területére, és csak 14 171-en jutottak át sikeresen a horvát határon. A jugoszláv háborúból megmaradt taposóaknák, a rendőrök által őrzött horvát határ és a horvát–bosnyák tárgyalások hagyományos terméketlensége megteszik szándékolt hatásukat: a Bosznia-Hercegovinát Horvátországtól elválasztó EU-s külső határ az a szűk keresztmetszet, ahol a Törökországon és a Balkánon keresztüljutó bevándorlók megakadnak. Nagyjából tízezren lehetnek azok, akiket most oda-vissza passzolnak a horvát és a bosnyák hatóságok, valamint a legkülönbözőbb belbosnyák illetékesek. És amíg ezek az emberek nem nyernek bebocsátást az EU-ba, kénytelenek lesznek a fejletlen, szegény és kaotikus Bosznia-Hercegovinában, az északnyugati, bihácsi központú Una–szanai kantonban túlélni, amely a háromnemzetiségű ország szerb fele és a horvát határ közé ékelődik, és amelynek népe – mint az őszi híradásokból kiderült – a nyáron rendkívüli módon beleunt a migránsáradatba.
...A helyszínre ekkor odaérkezett az afgán édesanyja is, és lekevert néhány pofont – a földön vérző áldozatnak, aki nemsokára belehalt sérüléseibe. Francesca Rivafinoli írása.
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Zelenszkijtől Babišig Kelet- és Közép-Európa számos országában próbálkozott már a politikai elit leváltásával a gazdasági vagy kulturális elitből érkező vadonatúj szereplő. Kohán Mátyás írása.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
„Nem tudtuk összegyűjteni, de rizsáznunk kell valamit” – írta a publicista.
Önmagában a közösségi pénzekre alapozni hazánk fejlődését nem lehet.
