Manapság egy sikeres kiállítás előfeltétele, hogy a bemutatásra szánt műveket koruk történelmi, társadalmi és kulturális tendenciáiban elhelyező kurátori koncepció kísérje. E felfogás szerint rendezték meg a Szépművészeti Múzeum 2005-ben indult nagyszabású tematikus sorozatának ötödik kiállítását is, amely a 17. századi flamand barokk festészet fénykorát mutatja be tíz szekcióban.
A múzeum kultúrdiplomáciai tevékenységet is folytat azzal, hogy a saját gyűjteményére épülő tárlatot a világ közel negyven jelentős közgyűjteményéből kölcsönzött műtárggyal egészítette ki a párizsi Louvre-tól a szentpétervári Ermitázsig, a madridi Pradótól a londoni National Galleryig. Így azon szándéka is megvalósul, hogy a most bemutatott százhúsz alkotással – köztük Pieter Pauwel Rubens közel harminc, Anthonis van Dyck tucatnál is több festményével – a saját gyűjteményét is nemzetközi kontextusban láttassa. Érdekesség, hogy a flamand barokk művek magyarországi percepciója már a 17. században elindult azzal, hogy Dél-Németalföld kormányzója, a hadvezérként szerényebb képességű, műgyűjtőként viszont annál kiemelkedőbb Habsburg Lipót Vilmos főherceg kollekciójának bizonyos darabjai magyarországi uralkodói rezidenciák falaira is felkerültek.
Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Minden lehetőséget ki kell használni, hogy tiltakozzunk ez ellen a megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen döntés ellen.
De hasonlóképp undorodom a nulla teljesítmény ellenére is kiváltságos pártállami káderektől.
Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1983. november 5-én egy olasz–magyar bűnbanda hét festményt lopott el a Szépművészeti Múzeumból. Az eset nemzetközi szinten is nagy port kavart, itthon pedig volt egy, a konkrétumokon túlmutató hatása: alapjaiban rengette meg a Kádár-korszak remek közbiztonságáról állandóan sulykolt képet.
„Modell nélkül képtelen lennék festeni” – mondta Pierre-Auguste Renoir, akinek az életművét ilyen teljességben most először láthatjuk Magyarországon. A Szépművészeti Múzeum Renoir – A festő és modelljei című válogatása a csúcsművekre, azon belül is az alakábrázolásokra koncentrál, több mint húsz közgyűjteményből összesen mintegy hetven alkotással.
Megvan, mi szerepel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „bevásárlólistáján”. Ettől valóban leesne az oroszok álla.
Komoly izgalmakat hozott a Real Madrid és a Bayern München csatája.
