Manapság egy sikeres kiállítás előfeltétele, hogy a bemutatásra szánt műveket koruk történelmi, társadalmi és kulturális tendenciáiban elhelyező kurátori koncepció kísérje. E felfogás szerint rendezték meg a Szépművészeti Múzeum 2005-ben indult nagyszabású tematikus sorozatának ötödik kiállítását is, amely a 17. századi flamand barokk festészet fénykorát mutatja be tíz szekcióban.
A múzeum kultúrdiplomáciai tevékenységet is folytat azzal, hogy a saját gyűjteményére épülő tárlatot a világ közel negyven jelentős közgyűjteményéből kölcsönzött műtárggyal egészítette ki a párizsi Louvre-tól a szentpétervári Ermitázsig, a madridi Pradótól a londoni National Galleryig. Így azon szándéka is megvalósul, hogy a most bemutatott százhúsz alkotással – köztük Pieter Pauwel Rubens közel harminc, Anthonis van Dyck tucatnál is több festményével – a saját gyűjteményét is nemzetközi kontextusban láttassa. Érdekesség, hogy a flamand barokk művek magyarországi percepciója már a 17. században elindult azzal, hogy Dél-Németalföld kormányzója, a hadvezérként szerényebb képességű, műgyűjtőként viszont annál kiemelkedőbb Habsburg Lipót Vilmos főherceg kollekciójának bizonyos darabjai magyarországi uralkodói rezidenciák falaira is felkerültek.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A „randi” oka nem világos.
Sajnos nemcsak a fővárosban, de vidéken se múltak el nyomtalanul ezek az „embert próbáló”, „leszakadást hozó”, a „kultúrát megvető” évek...
Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Minden lehetőséget ki kell használni, hogy tiltakozzunk ez ellen a megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen döntés ellen.
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
