Jöhet a Fidesz Európa-párti fordulata?

Számos jel mutat arra, hogy a Fidesz európai uniós retorikája változóban van. Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választása óta eltűnt a párt mindennapi kommunikációjából az unió kritizálása, helyét pedig átvette egy – egyelőre – EU-optimista narratíva, amelynek fő mondanivalója, hogy az ősszel felálló Európai Bizottság már nem a Jean-Claude Juncker által vezetett testület, a magyar, és tágabb értelemben a V4-es érdekek pedig sokkalta jobban tudnak érvényesülni (lásd európai életforma védelme elnevezésű biztosi portfólió). Arra a kérdésre, hogy lesz-e a Fidesz kommunikációjában EU-párti fordulat, még korai lenne válaszolni, de a párt vezető politikusai által tett pozitív nyilatkozatok erre engednek következtetni.

A politikában persze szinte soha semmi nem biztos, és gyakran nem tudatos tervezésről, hanem megragadott alkalmakról beszélünk. Valószínűleg ez történik most a kormánypárt kommunikációjában is. Az EB-elnökválasztás ugyanis alkalmat adott Orbán Viktornak arra, hogy retorikájában az egyik ellenségétől megszabaduljon. A miniszterelnöknek kétségkívül szerepe volt abban, hogy végül nem valamelyik csúcsjelölt lett az Európai Bizottság első embere. Von der Leyen megválasztása – különösen úgy, hogy ehhez az Európai Parlamentben szükség volt a fideszes képviselők szavazataira – viszont jó alapot teremtett arra, hogy a kormány azt mondhassa, végre itt a szükséges változás Brüsszelben, hiszen Magyarország számára elfogadható elnököt választottak. Ebből a szempontból teljesen másodlagos kérdés az, hogy Von der Leyent számos ügyben fényévek választják el a magyar kormánypárttól. A lényeg ugyanis az alkalom megragadása és ezáltal – egyelőre úgy tűnik – a brüsszelezős retorikából való kifarolás volt.