Ausztria megint választ: jön Kurz 2.0?

Míg az Ibiza-botrány által szétrebbentett koalíciós partnerek, Sebastian Kurz Osztrák Néppártja (ÖVP) és az immár Norbert Hofer vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egymásnak udvarolnak, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) Pamela Rendi-Wagner alatt nagy bukásra készülhet. Ezalatt a parlamentbe bizonyosan visszatérő Zöldek és a NEOS nevű formá-ció liberálisai azon ügyködnek, hogy távol tartsák az FPÖ-t a kormányrúdtól. Így alakul a kampány a szeptember 29-ei előre hozott választás előtt Ausztriában.

NÉPSZERŰ TÜRKIZ–KÉKEK

A 2017 decemberében hivatalba lépett Kurz-kormány, amelyet az osztrák történelem legfiatalabb kancellárjának vezetésével a Néppárt és Heinz-Christian Strache Szabadságpártja alkotott, máig komoly népszerűségnek örvend a lakosság körében. Egy augusztus végi felmérés szerint a türkiz–kék (az ÖVP, illetve az FPÖ színe) koalíció folytatását a választók negyede szeretné – kevesebb mint feleannyian örülnének a többi lehetséges felállásnak.

Az előző kormány népszerűsége nem véletlen: a világgazdasági környezet kegyes volt Ausztriához is az elmúlt másfél évben, a 2015-ös csúcshoz képest rég lecsökkent a migrációs nyomás, és abban sincs kétség, hogy a néppárti–szabadságpárti koalíció rendet teremtett a bevándorlásügyben. Szigorítottak a bevándorlási joggal kapcsolatban, 1,50 euróra mérsékelték az állami ellátásban élő menedékkérők közmunkaóradíját, és a kormány bukásáig tervben volt a menedékkérők biztonsági őrizetének (Sicherungshaft) bevezetése is. Életbe lépett a magyar családi adókedvezményre hajazó „családi bónusz” is, valamint a nem Ausztriában élő gyermekek esetében a megélhetési költségekkel arányosan csökkenteni kezdték a családi pótlékot. Utóbbi lépés főleg az ott dolgozó magyarok ellen irányult, és EU-s kötelezettségszegési eljáráshoz is vezetett. Ez az érintett magyar dolgozóknak és családtagjaiknak nyilvánvalóan fájdalmas lépés volt, viszont kétségkívül imponált az osztrák konzervatív szavazóknak.