A rendszerváltozás óta eltelt három évtized a leghosszabb egybefüggő időszak a magyar történelemben, amely alatt a szólásszabadságot minden magyar polgár szabadon gyakorolhatta. Aki e szabadságba született bele, az talán kevésbé értékeli, de ez a jelenség Magyarországon ritka kincs és páratlan adomány; Wesselényi, Kossuth vagy Táncsics pedig azért raboskodtak börtönben, hogy a ma élők szabadon beszélgethessenek, blogolhassanak vagy Facebook-bejegyzést írhassanak.
Az internetet két évtizede az állami beavatkozás nélküli korlátlan szólásszabadság szigeteként emlegették, elfelejtve, hogy már kifejlesztése is egy állam megbízásából, az Egyesült Államok hadserege számára történt. Kezdeti megrendelői a lakosság megfigyelésére alkalmas eszközt láttak benne, amelyet csak évtizedekkel később engedtek át polgári célokra, privatizálva az addig kiépülő infrastruktúrát. Az „állam nélküli, szabad internet” hívószava az első perctől kezdve utópia volt, jobb esetben naiv álmodozás, rosszabb esetben tudatos félrevezetés eredménye.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
„Nagylelkű” ajánlatot tett a Meta-vezér.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
Arra kíváncsiak, hogy milyen szerepe volt a TikToknak abban, hogy egy semmiből érkező jelölt 23%–ot szerzett.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
A 200 méteres hátúszás olimpiai bajnoka a Duna Arénában 25 méteres medencében is megmutatta, ki az úr a háznál.
