Ezt a munkavállaláshoz kötött tartózkodásiengedély-típust szüntette meg a kormány, de jelentős kedvezmények mellett, átmeneti szabályokkal. Azok a foglalkoztatók, amelyek június 5-éig már toboroztak harmadik országból munkavállalókat, vagy elindították az eljárást, még évekig ki tudják használni a lehetőséget, mivel csak az új engedélyek kiadását szüntette meg a kabinet. A már vendégmunkás-engedéllyel itt tartózkodók a kétéves munkavégzési időt egy évvel meghosszabbíthatják, és az átmeneti rendelkezések lehetőséget adnak nekik új eljárás lefolytatására is. Ez azt jelenti, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyek június 5-éig gondoskodtak külföldi munkavállalókról, legalább hat évig nem kell új stratégiát kidolgozniuk, persze csak akkor, ha a korábban toborzott munkaerő nem követ el szabálytalanságot, vagy nem akar önként távozni. Azoknak a cégeknek sem szűnt meg a toborzási lehetőségük, amelyek most attól tartanak, hogy magyar alkalmazottak híján a munkahelyteremtő beruházásaik nem térülnek meg.
A Master Good és más vállalatok sajtóban közzétett „segélykiáltása” azért tekinthető mégis határozott nyomásgyakorlásnak, mert a kormány a többi munkavállalási célú letelepedési engedélyhez nem nyúlt. Az alacsony hozzáadott értékű álláshelyek, azaz a fizikai munkakörök betöltésére továbbra is igényelhető foglalkoztatási célú engedély – ez a legáltalánosabb típus a hazánkban elhelyezkedni akarók számára. Jelenleg csak három országból érkezhetnek: Georgiából, Örményországból és a Fülöp-szigetekről. Utóbbi ország kiemelten fontos a magyarországi toborzás szempontjából.
A vállalatoknak nehezebb dolguk van, mert a június 5-éig bevett gyakorlat szerint már nem tudnak munkaerőt behozni. Munkavállalási céllal az említett három országból érkezők kapnak engedélyt akkor, ha már van munkahelyük, ám a szükséges adminisztráció és a toborzáshoz kapcsolódó kihívások a minősített munkaerő-közvetítők helyett a foglalkoztatni szándékozó cégekre hárulnak. Ráadásul a csoportos toborzás lehetősége is megszűnt.